Milyen programot írjak?

@20:33: Ezeknek a programoknak a megírása nem tart tovább pár percnél...

@21:02: Jó, jó, de egy normális oldal pár próba után letilt egy időre, ráadásul a brute-force nagyon nem hatékony módszer!

A turing gép emulátor jó lehet, annak lehet dizájnos ablakot csinálni, mutatni a működést, esetleg az oktatásban is fel lehet használni, ha elég jól megírod és a kódokat, programokat fájlból olvastatod be.

A turing gépesnél hol lenne adatbázis és winform? Mert ha adatbázis és formok nem kellenek, akkor lenne még ötletem, nem kevés.

A kérdésedre: nem kifejezetten projektmanagementes, inkább esetkezeléses dolog, ha már nagyon meg kell nevezni.

Valami olyasmi, hogy egy folyamatábrán megy végig egy rekord és közben gyűlik az adat benne. Az egyes állapotokban meg adott, hogy milyen átmenetek érvényesek és mely mezők a kitöltendők. Ha ezt megfejeled valami szerkesztővel, meg mindenféle feltétel megadásának lehetőségével, esetleg felület összerakással (mely mező hol jelenjen meg) és ezt runtime, akkor külsőleg egyszerű felépítésű, de belül elég bonyolult dolgot kapsz. Ráadásul ebben a problémában az is jó, hogy egy viszonylag primitívtől az eladható bonyolultig bárhová belőheted a feladat nagyságát.

Volt egy régebben felmerülő probléma, aminek még a matematikáját sem ismerem jól, hogy egyáltalán hogyan lehetne igazán jól megközelíteni az egészet.

A feladat: Adott egy legyártott alkatrész (mondjuk egy visszapillantó tükör). Adottak rajta referenciapontok, amik mérendők. Befogják az alkatrészt egy berendezésbe, ami a megadott pontok koordinátáját méri. Tehát van egy mért adatsorunk. Meg van egy tervből kiolvasott adatsorunk. Viszont a mérőműszerbe befogás „esetleges”, magyarán a mért adatok ismeretlen paraméterekkel tartalmaznak 3D-s elforgatást, eltolást.

A feladat tehát az, hogy be kell forgatni a mért adatokat úgy, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a terv adataihoz, és ehhez képest megállapítani az egyes pontok eltérését a tervhez képest.

Rövid ideig gondolkodva a problémán az első ötletem a tömegközéppont megállapítása volt, ezzel az eltolást vissza lehetett ugye adni. Aztán innen már viszonylag egyszerűbb az elforgatást kiszámolni. De ez nem egészen korrekt, hiszen ha síkban képzelem el a problémát mondjuk egy négyszöggel, aminek az egyik pontja eléggé elmászott, akkor ahelyett, hogy azt kapnám, hogy három pont pontos, és egy hibás, ahelyett gyakorlatilag mind a négy pont hibás helyre fog kerülni.