Mérnöki informatika? többi lent

Igen, a mérnök infóról is kijönnek programozók (főleg azok jönnek ki). De igazából ha van egy matematikus diplomád, és mellette megtanulsz programozni, akkor ugyanúgy fel fognak venni. Sokféle diplomával lehet programozói munkát vállalni (már ahol kérik a papírt), csak legyen meg a tudásod mellé.

Ha az volt a kérdés, hogy a szak megtanít-e programozni, akkor nem, de próbálkoznak. Semmilyen szak nem tanít meg, ezt neked kell otthon megtanulni, sok gyakorlás által. Egyetemen elmondanak egy rakás elméleti és gyakorlati tudást, ami semmit sem ér, ha nem viszed át tapasztalattá azáltal, hogy implementálsz.

Programtervezőn egy rakás dög nehéz matekot fognak nyomni, mérnökinfón meg műszaki rajzot és egyéb nyalánkságokat.

Ahogy az előttem szóló is írta, programozni nem az egyetemen fogsz megtanulni. Sajnos az informatika oktatás nagyon nem követi a világot, le van maradva, ráadásul végletekig elméleti. Pedig a programozást - egy nagyon is gyakorlati tudományt - nem lehet nyers elméleti oktatással tanítani.

Szóval ha te programozással szeretnél foglalkozni és érdekel a dolog, akkor az egyetemen valószínűleg nem fogod jól érezni magad.

Tovább is lehet árnyalni:

Egyrészt műszaki rajzot is rajzolhatsz, ha villamos gépek szakirányra mész villamosmérnökként. Ma már rengeteg helyen van programozás, mert maga a programozás is nagyon szerteágazó.

Néhány példa:

- PHP+HTML-ben web programozás

- Web alkalmazás Java+J2EE-ben, vagy C#+.Net-ben

- SAP programozás ABAP-ban

- Excel/Word programozás Visual Basicben

- Mobilprogramozás Objective-C-ben, vagy egyéb másban

- Hálózati szoftverek fejlesztése

---------

- Miktrokontroller programozás mosógépbe, autóba, akármibe, általában C-ben

- CNC programozás

- Ipari automatizálási/gyártósori programok készítése

- Villamos hajtás szabályozás, szintén hardverközeli

- Érzékelő rendszerek programozása (ált. szintén mikrokontroller, de lehet pc is)

---------

- Fordítóprogramok készítése

- Ipari/közlekedési optimalizálás

- Banki szoftverek

- Szimulátorok (ipari)

stb., stb.

Na most, ebből látszik, hogy a programozás általában kapcsolódik valamihez. Ha az első csoportba tartozóakat akarsz zömmel csinálni, akkor jó a mérnökinfo, ha a másodikba, akkor villanymérnöki, ha az utolsóba, akkor inkább progmat. Tehát az első inkább ért a számítástechnika technikai, rendszerszintű részéhez, a hiradástechnikához, mobiltechnológiához. A második csoport a hardverhez és általában véve árammal működő, de nem számítógépekkel. Az utolsó pedig inkább az absztrakt és algoritmikus dolgokhoz. Nyilvánvaló, hogy egy villanymérnök általában nem fog tudni szofisztikált matematikai algoritmusokat írni, de a matematikus sem fog jó fékrendszer programot készíteni, mert nem ismeri a villamosságtant, az érzékelők fizikai és műszaki vonatkozásait.