Ha szeretném magam átképezni fejlesztővé melyik lenne a jobb megoldás codecool vagy Üzemmérnök informatikus alap szak?

A 2. opciót teljesen felejtsd el, egy teljesen értéktelen képzés, amely papírral az égvilágon semmit nem érsz a munkaerőpiacon a tananyag pedig ingyenesen megtalálható az interneten.

Az 1. opció helyett ajánlottabb valódi BSc képzést végezni - mérnökinfó vagy proginfó, mert az üzemmérnök informatikus BProf az egy újkeletű találmány "csökkentett" elvárásokkal, gyengébb képességűeknek.

Őszintén mindkettő jó.

Én sem vagyok oda a bootcampekért, de egy nagy cégben dolgozom, ahol van több kollégám is bootcampből. Inkább frontend és mobil fejlesztők, de őszintén semmi nem utalt a munkájukból arra, hogy ők nem jártak volna végig egy mérnökinfót vagy proginfót. Simba webfejlesztésben, devopsban és cloudos cuccoknál az egyetem picit overkill.

Beágyrendszereknél, AI, játékfejlesztés (bizonyos részeinél) látom bármi értelmét.

Én is munkahelyen alig használok olyan tudást, amit kizárólag egyetemen szedtem össze. Egyszer használtam egy igazságtáblát egy bonyolultabb dolog megoldására, ami mondjuk bootcampesek 100%, hogy nem tudtak volna, de amúgy semmi másban nem jön elő.

Itt igazából az ember kompetenciáján és motiváltságán múlik minden. Egyetemen is voltak nagyon béna szaktársaim, akikből programozó lett, de biztos nem dolgoznék velük és nem adnék nekik határidős vagy kritikus fontosságú feladatokat soha.

Szerintem azt válaszd ami neked kényelmesebb. Az üzemmérnök jobb választás.

A Codecoolró jókat hallottam, de mindig is furcsáltam a "full stack fejlesztő" tanfolyamokat, mert picit sok anyagnak tűnik egy rövid bootcampre, de ki tudja. Ha legalább 1 éves a képzés, akkor akár lehetséges is hogy full stackben junior szintre felhúznak.

"semmi jelentősége nincsen az emeltebb matematikai tárgyaknak"

Akkor nincs ha valami fika webfejlesztő, manuális tesztelő vagy helpdeskes pozit akarsz betölteni.

Viszont ha mesterséges intelligencia, data science, robotika, beágyazott rendszerfejlesztés, játékfejlesztés, modellfejlesztés (pl: áramlástani, hővezetés, egyéb fizikai stb..) érdekel akkor a matematika ismeret szokott a szűk keresztmetszet lenni a jelentkezőknél.

"Még mindig úgy gondolod, hogy aki kevesebb matematikát tanul az gyenge képességű?"

Látom neked sem volt erősséged a logikus gondolkozásmód... attól hogy valaki kevesebb matekot tanul ezért nem tudja megugrani az elvárt szintet egy adott pozícióhoz még nem lesz gyengébb képességű, pusztán a tudása nem elegendő. Viszont ha valaki azért esik ki egy egyetemről mert túl nehéz számára a matematika és könnyebb képzést kell választania, akkor igen, határozottan gyengébb képességű. Az 1. hozzászóló pedig jól írja, ha beérkezik 10 önéletrajz (ettől sokkal több szokott egy pályakezdő esetén) amiből 5 mérnökinfót végzett 5 pedig BProf-ot akkor a mérnökinfósokat fogják behívni nem azokat akiknél feltételezhető, hogy alacsonyabb szintű kompetenciák birtokában állnak. A cégnél ahol dolgozom olyan széleskörű a merítési lehetőség a jelentkezők között, hogy az autodidakta, bootcamp, okj, foszk, bprof végzettséggel rendelkezők önéletrajza automatikusan repül a kukába, de még azokat sem hallgatjuk meg akik BSc végzettséggel rendelkeznek de nincs mellette semmi komolyabb munka (pl: hosszabb szakmai gyakorlat, diákmunka, publikáció stb...).

#Kérdező: Ez a 2 opció amit felsoroltál teljes időpazarlás, normális céghez megfelelő bérért nem fognak alkalmazni.

"A bprof helyett jobb ötlet lenne egy gazdaságinformatikus szak?"

Határozottan jobb választás. Én a helyedben az első 4 félévet a tanulásnak és az otthoni gyakorlásnak szentelném, hogy minél erősebb alapokra tegyél szert, majd az utolsó félévekben már diákmunkáznék.

Jelenleg úgy néz ki a piac, hogy diákmunkát (aktív hallgatói jogviszonnyal) könnyű találni informatikus BSc hallgatóként, mert szinte semmi adóteher nincs a cégeken és alacsony bérért dolgoznak (2000 - 2500 forintos órabér). Egyszerűbb feladatokat tökéletesen rá lehet bízni diákmunkásokra, így a senior kollégák (akiknek lényegesen magasabb a bérük) foglalkozhatnak a szintüknek megfelelő feladatokkal, a diáknak pedig jó lehetőség a betanulásra és éles projekten való részvételre.

Juniorként a legnehezebb elhelyezkedni (tapasztalat nélkül szinte lehetetlen), mert nem termel egy "kezdő" szinte semmi profitot, nincs garancia a megtérülésre és diákmunkásokat töredék áron foglalkoztatnak a cégek. Medior szinttől (átlagosan kb 3 év+ tapasztalat) szintén nem nehéz váltani.

Szóval igen, ha komolyan gondolod a karrieredet és hosszabb távon is az informatikában képzeled el a jövődet, komolyabb cégeknél akkor mindenképp érdemes befektetni az időt és az energiát egy BSc képzésbe és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Ég és föld a különbség egy 4 hónapos gyorstalpalót- és egy BSc-t végzett + diákmunkás tapasztalattal rendelkező hallgató között. Az előbbivel szóba sem állnak a cégek az utóbbinál pedig az a kérdés, hogy 750-900k között mennyiért vállalná a munkát juniorként.

6# "Határozottan jobb választás."

Mért jobb a gazdinfó az üzemmérnöknél?

A BME Üzemmérnök tananyag nagyon hasonlít a Mérnökinformatikus képzés anyagához, csak kevesebb a matek és pár tárgy nincs, de ők 2 hónapos kötelező gyakorlat helyett ha jól tudom 2 félévet töltenek el egy cégnél gyakornokként vagy valami ilyesmi.

A gazdinfón pedig szinte semmi "infóval" csapcsolatos dolog nincs, az csak egy alibi szak.

"Mért jobb a gazdinfó az üzemmérnöknél?"

2 félévet akkor töltesz egy cégnél ha az adott cég is ezt akarja, de ez BProf hallgatók esetén általában nem jellemző. A hivatalos követelményrendszerben 8 hét van meghatározva üzemmérnök-informatikus képzésre:

"8.2. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél (így a kooperatív képzés keretein belül) vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább nyolc hétig tartó, 320 igazolt munkaórát tartalmazó projektstruktúrájú gyakorlat."

Másfelől a BME is a saját tájékoztatójában írja, hogy "csökkentett" képzés.

Harmadrészt a végzettségi szint megnevezése "bachelor of profession" amivel nem mehetsz MSc képzésre, külföldön pedig nem tekintik valódi diplomának.

Az utóbbi időben igen nagy divattá vált reklámozni (főleg bootcampet hirdető marketingeseknek) hogy boldog-boldagtalan lehet informatikus, de a valóság ettől azért árnyaltabb. Ha az ember egy komolyabb karriert akar befutni és nem szeretné hogy a végzettség szűk keresztmetszetet jelentsen a pályafutása során akkor elvégez egy egyetemi BSc képzést. Ha beéri azzal hogy valami magyar KKV-nál vagy állami szervnél helyezkedik el, elavult, legacy kódokat írogatni, 0 review-vel, 0 CI/CD folyamattal, 0 modern technológiával 250-300 ezer körüli fizetésért akkor elegendők lehetnek a csökkentett végzettségek is. De azt senki ne gondolja, hogy ha valaki lenyom 5 évet egy OKJ végzettséggel 250 ezres fizetésért a Tiszazsadányi önkormányzati honlapot fejlesztve az az 5 éves tapasztalat egyenértékű lesz azzal, mint ha a Googlenél, Microsoftnál vagy az NVIDIA-nál szerezte volna a tapasztalatot. Az utóbbi simán elhelyezkedik 1,5 - 2 milliós bérért egy újabb cégnél, míg az előző ember örülhet ha talál olyan céget aki értékeli a sz@rlapátolását.

Így működik az informatikus szektor, annak fényében pedig hogy mekkora karriert akarsz befutni érdemes megfelelő képzést választani a legelején. Ha nincsenek nagy elvárásaid és nem zavar hogy 10 év után annyit keresel mint egy frissdiplomás, akkor természetesen jók ezek a csökkentett képzések is. Egyébként pedig a diploma + stabil angol nyelvtudás elvárt normális / nívósabb helyeken.