Mindenkinek voltak ezek a félelmei programozás tanulása közben?

Nekem nem voltak ilyen tipusú félelmeim. Éppen ellenkezőleg. Nagy magabiztossággal kezdtem meg a tanulmányaimat, ami (mármint a magabiztosság) elég hamar el is párolgott, amikor felismertem, hogy milyen kevés az, amit tudok és mennyire sok az, amit még nem.

Az angollal kapcsolatosan meg azt tudom mondani, hogy soha nem akartam megtanulni angolul, csak annyit, amennyi a szakma műveléséhez feltétlenül szükséges. Ehhez képest elég szépen ragadt rám a nyelvismeret, és bár dolgoztam Londonban is egy éven át, beszélni még most sem tudok úgy, ahogy kéne. Egyébként, közhely, hogy a magyar prograozók nem kis részének csak a passzív angol megy (olvas és ért de nem ír és pláne nem beszél). Ez az új generációkra szerencsére már nem igaz.

Nem féltem, neked sem kéne.

Van kettő kollégám akik magyarul sem tudnak rendesen beszélni mégsem rúgják őket ki.

Egyszerűen szóban nem tudnak megfogalmazni egy mondatot.

Mondjuk én kicsit más dolgok miatt aggódtam, de úgy látom, hogy alapvetően két fajta hozzáállás van:

1. Az, aki fél attól, hogy nem lesz elég ahhoz, hogy megállja a helyét programozóként,

2. és az, aki függetlenül a képességeitől belevág.

Én mindig attól féltem, hogy kevés lenne hozzá a tudásom. Nem egyszer volt, hogy egy-egy hiba felderítése és javítása nagyon komoly erőfeszítéseket igényelt, viszont... azóta már látom, hogy mások meg ennél sokkal nagyobb hibák mellett is ott vannak a piacon. Kicsiben és nagyban is látok néha olyan banális hibákat, amik után felteszem magamnak a kérdést, hogy tényleg én voltam az, aki a minőség miatt aggódott?

Végül a programozás nekem megmaradt hobbinak, főállásban rendszergazda vagyok már 10 éve, de látom azt, hogy simán elmehettem volna programozónak is.

1. Ilyen nem. Kéttannyelvűbe jártam, éltem külföldön és 16 éves korom óta van C1em angolból, tehát ez soha eszembe sem jutott.

2. Igen, a mai napig. Most junior fejlesztő vagyok, közel a mediorhoz és időnként kiszámolom magamnak, hogy mennyibe is kerülhetek a cégnek ahol dolgozol.

-szintemhez képest magas fizetés, arra járulékok + egyéb juttatások

-1 milliós laptop

-céges események, 4-5 csillagos szállodában hétvége végtelen ital étel fogyasztással csapatépítőn. Meg vitorlázás stb...

Közben meg arra gondolok, hogy vannak olyan napok, amikor semmit sem csinálok vagy éppen valamit elrontok vagy lassan csinálok, így olyan, mintha semmit sem csináltam volna.

Néha elgondolkozom, hogy "Ez hogy éri meg a cégnek?"

Utána racionálisan rájövök mindig, hogy ez ennyibe kerül és nekem furcsa, hogy szállnak a milliók, de a szoftverfejlesztés drága és más sem feltétlenül teljesítene jobban ugyan ennyi pénzért a pozíciómban vagy ha igen, az ritka.

Tehát tudom, hogy reálisa a bérem és amennyibe kerülök, de időnként előjön belőlem a félelem, hogy azért fizetnek, hogy home officeból sokszor semmit se csináljak.