Aki tudja csinálja, aki nem tanítja. Mennyire jellemző ez az egyetemekre?

[link]

[link]

"A fizetések emelése vélhetően megoldaná ezt a problémát."

El sem tudod képzelni, mennyire telibe-beletrafáltál ezzel amúgy.

TTK - n dolgozó ismerősöm (ne feszegessük, melyik egyetem, de annyit elárulok, hogy az egyik "modellváltott"), PhD - vel, adjunktusként tavaly ilyenkor ~ 180 000 nettót keresett, majd a modellváltás után 15 % - os emeléssel volt pofájuk kiszúrni az ott oktató / kutató emberek szemét.

Ha megnézed pl, hogy mennyi egy albérlet vagy, hogy mennyiből étkezik havonta az ember (főleg mostanában és a jövőben).... már önmagában ezekre sem elég és akkor még nem öltözött fel, stb...

Nyilván - ha valamiért nem hagyja el a pozícióját - akkor valahol, valamikor pénzt is kell keresnie, így kb lesz@rja, mert le kell sz@rnia az óráit, főleg, amikor a nyakába tolnak heti több, mint 20 kontakt órát, meg vagy 5 szakdolgozót és akkor még várják a kutatási eredményeket is.

Megjegyzem, hasonló a helyzet a közoktatásban is, ahol velemkorú emberek 45+ ~250 000 nettót keresnek, illetve egy 30 körüli, relatíve pályakezdő, úgy 210 000 körül visz haza.

De hát, ez van, a társadalom - olybá tűnik - leszarja, ahogy az egészségügyet is (sőt még tapsol is mindehhez és ráadást kér). Ennyit érdemel hát....

"A tanárhiányt gondolom senkinek nem kell bemutatni"

Egyetemen nincs tanárhiány.

" A laborokat gyakran felsőbbéves (MSc-s) hallgatók tartják"

Egy laborvezetőt ne tévesszünk már össze egyetemi professzorokkal, ha kérhetem.

"Vannak olyanok, akik végzősként úgy döntöttek, maradnak tanítani."

LOL Hát ez nem így megy. :)

"Vajon szükséges-e egyetemi oktatónak valamilyen munkatapasztalattal rendelkeznie?"

Egy tanárképző főiskolát végzett személy is nyilván azért megy el tanítani, mert mondjuk varrónőnek tök hülye lenne. Igaz? Varrónőként megkeresne nettó háromszázat, így meg be kell érnie annak alig több mint felével. Logikus ez.

Azt már be se kérdezem, hogy mégis, hova a bánatos faxba kéne egy alapvetően tanári pályát megcélzó embernek mennie munkatapasztalatért, mielőtt tanári állást töltene be: :)))

Egyetemi oktatók közül van sok jó és van sok rossz is. Olyan, aki elég okos, megvan a tudása is adott témakörben, csak éppen nem tud, vagy nem nagyon van kedve oktatni. Mert nincs hozzá affinitása, tehetsége, képessége. Hányzik a habilitáció, az alkalmasság. Ilyen van, nem is egy, de olyan nincs, amit ti képzeltek, hogy buta, full kretén balfékek tombolnának egyetemi katedrákon, tanszékeken.

Ezt felejtsétek is el, mert csak magatokról állítotok ki hülyeséget igazoló certet, ha ilyesmire hivatkoztok.

Ez az egész kb olyan, mint amikor a segédmunkások a műszak végén a kocsmában tovább "dolgoznak", kitárgyalva a nap eseményeit és ilyenkor gyakran elhangzik, hogy ők hogy megmondták a (szerintük "hülye") mérnök úrnak, hogy azt a műveletet valójában, hogy is kellett volna, mert hát ők tudták előre hogy mi lesz és ...

Na, kb. ez a szint megy itt is. Azok bírálnak, akik erre nem igazán alkalmasak. Ráadásul olyanokat bírálnak, akik szintjére valószinűleg soha nem fognak eljutni.

#34

Neked halvány fogalmad sincs, hogy mennek a dolgok egy egyetemen. Láttál te már közelről egyetemet?

Ahol én dolgozom, ott is komoly tanárhiány van. A versenyszférából halásszák össze az oktatókat, illet - minő meglepő - frissen végzett hallgatókat próbálnak maradásra bírni. Van is nem egy olyan oktatónk, aki tavaly még hallgató volt, idén már oktat.

Én egyetemi tanárról beszéltem, nem tanársegédről, meg egyebekről.

Hogy némileg képbe kerülj:

A hierarchia legalsó lépcsőfokán a tanársegéd helyezkedik el: ennek a munkakörnek a feltétele a doktori képzés megkezdése.

A tanársegédet a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül kell eggyel magasabb szintre, adjunktusi munkakörbe átsorolni, ha egyébként megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek. Ezt követi a docens; itt már a doktori fokozat mellett azt is megkövetelik az oktatótól, hogy alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők és a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának a vezetésére, tartson idegen nyelven előadást, és rendelkezzen megfelelő szakmai tapasztalattal az oktatás területén.

A törvény által megfogalmazott elvárásokból kitűnően látszik, hogy a docenssé váláshoz elengedhetetlen a nagyobb szakmai tapasztalat, mivel megfelelő elméleti és gyakorlati tudás nélkül elképzelhetetlen, hogy a pályájuk elején járó egyetemi oktatók tudományos munkáit, tevékenységét segítsék.

A hierarchia legmagasabb fokán az egyetemi tanárok helyezkednek el, akik jogosultak a professzori cím használatára. Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján a köztársasági elnök nevezi ki őket.

Az egyetemi tanári poszt betöltésének feltétele a doktori fokozat, a habilitáció vagy az azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat, valamint a nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos, illetve művészeti munkásság.

A tudományban, kutatásban és kutatásszervezésben megszerzett szaktudás és kiemelkedő tapasztalat alkalmassá teszi őket arra, hogy a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők és a tanársegédek munkáját vezessék, továbbá hogy idegen nyelven publikáljanak, szemináriumot, előadást tartsanak.

Az egyetemi tanári munkakör nem csupán egy beosztás, hanem egy egész élet munkáját tükrözi, hiszen aki ilyen magas szintre képes eljutni, annak a tudása és a szorgalma mellett óriási elhivatottsággal, alázattal és kitartással kell rendelkeznie.

As we grow older, and hence wiser, we slowly realize that —

wearing a $300 or $30 watch - they both tell the same time...

Whether we carry a $300 or $30 wallet/handbag - the amount of money inside is the same;

Whether we drive a $150,000 car or a $30,000 car, the road and distance is the same, and we get to the same destination.

Whether we drink a bottle of $300 or $10 wine - the hangover is the same;

Whether the house we live in is 300 or 3000 sq ft - loneliness is the same.

You will realize, your true inner happiness does not come from the material things of this world.