Mi a véleményetek?

a barlang rajzokat is sokan tanulmányozzák, sőt ha úgy nézzük régen ez volt a művészet

régen volt abacus és egyéb eszközök amivel számításokat lehet végezni, minek nekünk processzor, hisz az is jól működött!

minek fejlődünk tovább, tanulunk tovább, hisz meg van a sok éves kitaposott út

és persze ott a másik végleg, hogy minek veszünk 32GB RAM-mal, gaming I7-el a mamának gépet facebookozásra...

neked meg van amit szeretnél, te basicet akarsz és ezt a kérdésben meg is fogalmaztad, mert te nem azt kérdezted, hogy "milyen nyelvet tanuljak?" hanem a kérdés az volt, hogy "mi a véleményetek?"

persze kicsit sejtelmes volt a kérdés, mert olyan érzés volt, hogy te szeretnél valóban tanácsokat, de te már döntöttél

te nem egy piacképes, modern nyelvet szeretnél, hanem számodra megfelelő az a régi nyelv amit kb sehol nem fogadnak el munkára

amivel nincs is gond! te nem is dolgozni akarsz a szakmában, te csak hobbi szinten programozgatni

nincs értelme rád erőltetni itt a C-t és egyéb nyelveket, mert lehet már a 2. kanyarban feladod, persze ne legyen így

sok sikert hozzá, jó móka a programozás még hobbi szinten is :)

csak nem veszi el a kedvedet a basic, később meg tanulhatsz még mást is, különben is a programozás nem csak a nyelvtől függ, azért még sok-sok elmélet van ami nyelvtől független :)

#30

"Ez hatalmas tévedés. Elég ha megnézed a Tiny Basic, a pascal és a c BNF/EBNF definíciós listáját. Az első [basic] egy fél gépelt oldal, a második [pascal] már hat és fél."

Ennek épp semmi köze a tanulási görbéhez. Najó, egy kicsit van, de nem ettől lesz nehéz vagy könnyű egy nyelv.

"De a quick Basic is egy elég jóféle darab volt,..."

Te most viccelsz, ugye?

Mondd, hogy csak viccelsz. Jó hogy nem a GW Basicet hoztad fel (én azzal kezdtem a programozást)...

"épp semmi köze a tanulási görbéhez. Najó, egy kicsit van, de nem ettől lesz nehéz vagy könnyű egy nyelv."

De, ettől lesz nehéz, mert minél több lehetőséget kínál egy nyelv, annál több ismeret kell, hogy a tanuló a megfelelő nyelvi elemeket képes legyen kiválasztani, alkalmazni.

Csak szimpla példa:

A pascalban, C-ben van elöl- és hátultesztelős, emellett számlálós ciklus, van case, van lehetőség összetett adatszerkezetek használatára is.

A Tiny basic-ben nem találsz semmiféle ciklust, case még véletlenül sincs benne és csak egy féle adattípusa van.

Viszont, cserébe ezt a szegényes választékot kombinálva lehet tanulni, megvalósítani azokat a dolgokat, amelyek más, magas szintű nyelvekben alapból megvannak.

"Te most viccelsz, ugye?"

Nem viccelek. A QB a basicek között igenis vitte a pálmát. Nem volt sorszámozás benne, lehetett struktúráltan programozni, bőséges volt a nyelv eszközkészlete is. Itt a referenciája, meg lehet nézni:

[link]

Amúgy, a QB a windows 95-ben, sőt még a 98-ban is benne volt. Igaz, csak az interpreter. A compilerért már fizetni kellett és fizettek is.

33

Szóval te azt mondod, hogy mennyivel kényelmesebb már megírni egy rendező algoritmust, mint azt leírni, hogy array.sort().

#33

"De, ettől lesz nehéz, mert minél több lehetőséget kínál egy nyelv, annál több ismeret kell, hogy a tanuló a megfelelő nyelvi elemeket képes legyen kiválasztani, alkalmazni."

Te tanítottál már fiatalokat programozni? Próbáld ki egyszer...

"A Tiny basic-ben nem találsz semmiféle ciklust, case még véletlenül sincs benne és csak egy féle adattípusa van."

Ugyanarról beszélünk?

A tinybasic.de ezzel indít:

TinyBasic features...

- Char, byte, word, int, long, float...

- One dimensional arrays and strings...

- 32 bit integer and floating point maths...

Aztán a "Language" menüpont alatt:

- Control

IF..THEN..

DO..LOOP

WHILE..END

FOR..TO..STEP

éstaöbbi.

Há nekem ezek ciklusoknak tűnnek...

"A QB a basicek között igenis vitte a pálmát."

Hát, ha emlékeim nem csalnak, a Turbo Basicben sokkal előbb volt compiler, illetve a debuggere is sokkal használhatóbb volt, mint a Quick Basicé. De nem kizárt, hogy rosszul emlékszem...

"Ugyanarról beszélünk?"

Nem. Amire te hivatkozol, az egy, feltételezhetően mai igényekhez, vagy a fejlesztő egyéni igényeihez felhúzott dialektus.

Az eredeti tinybasic bnf-ja itt van [amit idézőjelezve látsz alább, annyi maga a nyelv]:

line = number statement | statement.

statement =

"PRINT" expr-list |

"IF" num-expression relop num-expression "THEN" statement |

"GOTO" num-expression |

"INPUT" var-list |

"LET" var = num-expression |

"GOSUB" num-expression |

"RETURN" | "CLEAR" | "LIST" |

"RUN" | "END" | "LOAD" | "SAVE" | "EXIT".

expr-list = expression {(","|";") expression}.

expression = string|num-expression.

var-list = var {, var}.

var = "A" | "B" | ... | "Z".

num-expression = ["+"|"-"] term {("+"|"-") term}.

term = factor {("*"|"/" factor}.

factor = number | var | "(" num-expression ")".

number = digit {digit}.

digit = "0" | "1" | ... | "9".

relop = "<"[">"|"="] | ">"["="] | "=".

36

És te ezt mondod könnyűnek? Ennyi erővel nesze, van 0 és 1, programozzá'. Végül is milyen könnyű már, hiszen csak 0 és 1 van benne.

Azzal a sza*al amit leírtál nem szívesen csinálnék többet két szám összeadásánál.

"Azzal a sza*al amit leírtál nem szívesen csinálnék többet két szám összeadásánál."

Azzal még a kilencvenes években is vállalatok bérszámfejtő programjait írták, adott esetben.

38

És nem véletlenül nem használnak ilyet ma, a 2020-as években.

Használnak, de nyilván csak olyan helyen, ahova nem kell ennél több. Régen, a home computerek korában, még a kezdetekkor a basic is pénzbe került.

Akkor nem volt nyilvánvaló az sem, hogy a átlagos emberek venni fognak maguknak számítógépet. Ez a kis valami akkor nagyon jól jött, hiszen a másik alternatíva az assembly volt. Ezzel lehetett ügyviteli, számviteli programokat írni, mérnöki kalkulációkat végezni, statisztikai analízist futtatni.