Mit szóltok az Alma linuxhoz?

Én a körtét jobban szerettem. Nem Vitz! Volt olyan disztró, ami ugyan angolul, Pear Linux néven futott.

Pear a körte. Most megnéztem van utódja, a pearl linux. Az meg gyöngyszemet jelent.

Nyilván az Apple mintájára csinálták.

Csak így ránézésre ez Ubuntu Unity asztallat, compiz-fusion ablakozóval és cairo-dockkal (glx-dock néven is ismert) cuccal és némi saját témázással.

Ez a szegény ember Maxintosha.

A mennyire jött be kérdésre csak annyit, hogy szervernek a munkahelyemen kurvára. Asztalinak nem használom, de aki fedora élményt akar betonstabil alapokon és nem ragaszkodik a frissességre, annak az Alma Linux kitűnő választás ugyanúgy, mint Rocky vagy az Oracle Linux.

Biztos jó az Alma is. Én, amikor rendszert kerestem a kis Raspberryre (ez volt kb. másfél éve), a Rocky Linux mellett döntöttem. Egyrészt a nagyon hosszú támogatás miatt (active support 2027 májusáig, security support 2032 májusáig), bár ezt tudja az alma is, de azért nem az Almát választottam, mert akkoriban úgy tűnt, hogy a Rocky lesz az iparági befutó.

Nálam folyamatosan fut 0-24-ben, és gond egy szál sem volt vele az elmúlt másfél évben. Úgyhogy ha az Alma is van olyan stabil, mint a Rocky (márpedig miért ne lenne), akkor bátran tudom ajánlani.

Nyilván szerverre. PC-re nem használnám egyiket sem, arra van jobb választás.

Én az rpm-es disztrókat preferálom, azok közül is inkább az SUSE-féléket, úgyhogy valamelyik OpenSuse-t választanám, a Tumbleweedet vagy a Slowrollt.

Mostanában Aeon-t használok két gépen is, az is nagyon jó, csak kicsit bonyolultabb, mint a többi.

#3

"akkor a szerver rendszereket szó nélkül migráltuk el Debianra"

CentOS-ról miért Debianra? Miért nem volt jó Oracle/Alma/Rocky?

És miért pont debian? Miért nem Ubuntu Server vagy OpenSuSE Leap?

A CentOS stabilitása egy bizonyos projekthez nagyon jól jött, ahol nem volt szükség a base OS-en kívül másra (tehát epel-t, meg hasonló 3rd party forrásokat nem használtunk).

A Leap azért nem jött szóba, mert egyrészt használjon SLES-t akinek két anyja van, másrészt semmilyen standard üzemeltetési megoldásunk nem lett SLES-re megcsinálva eddig, és felesleges időpocsékolás arra, hogy még egy támogatott disztribet csapjunk a meglévőkhöz.

Ubuntu meg azért nem, mert ha már Debian, akkor miért foglalkozzunk a vadhajtásaival :-) Semmivel nem ad többet (sőt), ellenben több a bloat még szerveren is. Ubuntut arra tartjuk, hogy legyen némileg támogatott .deb környezetünk, ha pl. Oracle db-t kell valahova rakni.

#9

"Ubuntu meg azért nem, mert ha már Debian, akkor miért foglalkozzunk a vadhajtásaival"

Talán mert az egyik mögött egy komoly cég áll, míg a másik teljesen önklntes alapon megy.

Tudod van az a szöveg a konzolba lépés után:

Debian GNU/Linux comes with ABSOLUTELY NO WARRANTY, to the extent

permitted by applicable law.

Volt már debiannál komoly biztonsági incidens talán 15 éve, amikor kicsinyes bosszúból a stabil ágba küldtek sides csomagokat. Sajnos már a konkrétumra nem emlékszem. De a lényeg, hogy egy pusztán önkéntesekből álló közösségnél nincs annyira komoly policy, mint egy cégnél. Vagy legalábbis nem lehet annyira kontrollálni.

Produktív környezetbe én nem tennék debiant.

Nekem egy nagyon komoly multnál dolgozó rendszerüzemeltető mondta, hogy nagyon nem mindegy ám ha beüt a gebasz, akkor ki van a rendszer végén. Egy debiannál nem háríthatod át a felelősséget.