Ha gondolkodtál már Linuxra váltáson, mi volt a fő oka, hogy nem váltottál?

15 éve használok elsődlegesen Linuxot, mind otthon, mind munkára (fejlesztőként, rendszergazdaként), mind asztali-, mind beágyazott-, mind szerverkörnyezetben.

Windowst csak hébe-hóba, ha nagyon Windows-specifikus szoftver kell (nagyon ritkán, de akad), vagy valamelyik felhasználónál hibát kell elhárítani.

Igazából nem nagyon tudtam mire használni. Egy csomó program nincs meg vagy csak gyenge minőségű alternatívája, ami Windows alatt megvan. Így hétköznapi szinten csak netezésre tudnám használni. Azért meg minek? Azt Windows alatt is tudok.

Csak akkor használom, mikor rá vagyok kényszerülve, akkor jól jön. Mert azért sok hasznos Linux alapú rendszer van. Pl OpenWrt routerekre, vagy Coreelec/Libreelec TV BOX -okra, stb. de ezeket is egyszer beállítom, és addig amíg működnek azt is elfejeltem, hogy Linux alapúak valójában. Illetve szoktam még Live Linux -ot használni adatmentésre, meg ott a bootolható CloneZilla, GParted, stb..

Tehát alkalmanként jól jön, de állandó rendszernek a PC -mre szinte kizárt.

#5

A freecad az minden csak nem egy ipari standard. Emelett a használata kb. olyan mint a csiszolópapírral történő rejszolás. Lehet lehet, csak nagyon fájdalmas.

A gimp az szép és jó hogy idáig eljutott vele egy önkéntes fejlesztő csapat, de azért köze nincs ahhoz amit a Photoshop tud. Vektorgrafikus rajzoláshoz az inkscape viszont egész jó ha coreldrawon nevelkedett az ember. Bár ha itt maradunk az Adobe vonalnál akkor az illustrator mellett az sem az igazi.

Múlt időben tudok fogalmazni.

Egy jó ideig azért használtam Windowst, mert azt ismertem. Aztán jó ideig azért, mert a munkám miatt Windowshoz voltam kötve. (Lehetett volna Linuxról is dolgozni, Wine-nal, vagy valami virtuális géppel, csak némileg macerás lett volna.) Közben szerverkörnyezetben a Linuxot is elég alaposan kiismertem.

És eljött az az idő, amikor már nem voltam Windowshoz kötve, átállhattam volna, sőt át is szándékoztam állni Linuxra, de mégis halogattam több, mint egy évig. Mert a váltásnak ára van. Nyilván testközelből meg kell ismerned egy-egy általad használt szoftvernek a linuxos alternatíváit, megszokni annak a sajátosságait, kiismerni a képességeit. Egy csomó dolog máshogy van Linuxon (pl. billentyűkombinációk), amiket vagy testre szabsz a magad szájíze szerint, vagy megszokod, de mindkettő idő, energia, amiből nem akadt felesleg. Éreztem, hogy a Linuxra való átállás hosszútávon *számomra* előnyös, de mint minden váltás – akár csak egy Windows változatról egy újra, akár Linux esetén egy asztali környezetről egy másikra, de hogy nem informatikai példát hozzak egy autóról váltani egy másikra, vagy egy lakásból átköltözni egy másikba – rövidtávon extra időt, erőfeszítést és türelmet igényel, ami ha nincs, akkor hiába lenne hosszútávú előnye, nem fogod meglépni.

Először a kétezres évek első felében próbáltam ki a Linuxot. Tetszett benne sok minden, de azért a felhasználóbarátságával voltak problémák, és való igaz, sok téren még hagyott kívánni valót maga után a szoftverkínálat minősége. Így bár továbbra is megvolt másodlagos rendszerként, de kb. 80-20 arányban Windowst használtam.

Ez volt 20 éve. Azóta rengeteg minden változott. A felhasználóbarátságra egy rossz szavam sem lehet, mint ahogy azzal a mantrával sem tudok egyetérteni, hogy ne lennének rá megfelelő szoftverek. Konkrétan még amikor a Windows volt az elsődleges, akkor is már Open/LibreOfficet használtam, mert jóval stabilabbnak bizonyult, mint a MS Office, és érdekes módon nem éreztem, hogy bármiben kevesebb lenne. Ugyanígy más téren sem érzem ezt.

Persze, tudom, ha ez a kérdés előkerül, egyből mindenki professzinális grafikussá válik, és minden második emberről kiderül, hogy filmstúdióban dolgozik. A valóság meg az, hogy ha ez az embrek 1%-át ténylegesen érinti, azzal már lehet, hogy sokat mondtam. (Ahhoz ugyanis nem kell Fényképbolt, hogy egy blur effektet rátegyünk egy képre, és Sony Vegas sem kell ahhoz, hogy képekből diavetítést készítsünk zenei aláfestéssel. Márpedig az ezen szoftverek mellett kardoskodók elsöprő többsége ennyire használja ezeket. Általában persze illegálisan beszerezve.) De nagyjából hasonló az arányuk azoknak, akik mondjuk szervert üzemeltetnek, vagy beágyazott rendszereket fejlesztenek. Ezeken pedig elég rosszul muzsikál a Windows.

Ami meg az átlagos, vagy közel átlagos felhasználást illeti, nem látom a Windowsnak, meg a rá készült szoftvereknek azt a hú, de nagy előnyét, ami P.O.C. kolléga vesszőparipája.

Ami pedig nagyon tetszik a Linuxos világban (a stabilitás, testreszabhatóság, erőforráshatékonyság, és biztonság mellett), az az, hogy rengeteg "apróság" van, amik megkönnyítik az ember munkáját. Ezernyi segédprogram érhető el rá, és lehet, hogy ugyanazt máshogy is meg lehet oldani, de ezekkel egyszerűbb és rövidebb. Csak pár példa az elmúlt hétből: munkatársam le akart valamit Youtuberól tölteni. Persze, létezik bővítmény böngészőkhöz, meg netes letöltőoldalak is vannak, de ehelyett én annyit csináltam: youtube-dl <videó linkje>, és már kész is volt. Vagy például egy pdf dokumentum oldalait kellett átrendezni. Arra ott van a PDF-rendező. PDF-be kellett megjegyzéseket beleírni: Okular. Vagy például az egyik munkatárs külső merevlemezéről "eltűnt" egy mappa. Nosza, rádugom a Linuxos gépemre, és lám, ott van az, csak egy olyan mappában, amit a lemezellenőrző hozott létre valami fájlrendszer-hiba után, és Windowson hiába volt bekapcsolva a rejtett fájlok mutatása, nem látszott. Létrehoztam neki egy rendes mappát, átmozgattam bele, és probléma megoldva. De például olyan is volt, hogy egy halom képből kellett az EXIF információkat kiszedni. Exiftool. De az is tetszik, hogy - miután gyakran kommunikálok kínai, és ukrán nyelven - sokkal jobb írásjegybevivő támogatással rendelkezik a Linux, mint a Windows. (Főleg egy nem natív beszélő számára.)

Igen, ezek nagy része apróság. De pont ezektől az apróságoktól lesz összességében kényelmesebb a rendszer.

#8 "Egy csomó dolog máshogy van Linuxon"

Azért ezzel kicsit vitatkoznék.

Igen, a "felszín alatt" tényleg rengeteg dolog máshogy van. De amihez egy átlagos felhasználó használja a gépét, azok nagy része alig különbözik. A Firefox és a Chrome ugyanúgy működik mindkét rendszer alatt, ma pedig a legtöbb dolgot online intézi az ember. A felhasználói felület felépítése az asztali környezettől függ, amik között azért vannak jócskán "Windows-barátak" is. A gyakoribb billentyűkombinációk pedig ugyanazok, és egyébként is: ha ez zavar valakit, simán át lehet állítani. Aki alapfeladatokra használja a rendszert, az pont, hogy kevsébé fogja tapasztalni, hogy más rendszeren dolgozik. A haladóbb felhasználók meg vannak olyan szinten, hogy ne zavarja őket, vagy hogy tudjanak tenni ellene.

"akár csak egy Windows változatról egy újra"

Na, ott a pont. Hányszor hallom "érvnek", hogy azért nem próbálnak ki más rendszert, mert hát a Windowst szokták meg, és ugye az ember nem szereti a változásokat, meg "nem szeretné kidobni a megszerzett tudást" (wtf??)... Aztán amikor egy-egy Windows-, vagy MS Office-verzió között nagyobbak a különbségek, mint mondjuk Windows, meg valamelyik Linux disztró között, akkor ez az érv elég vérszegénnyé válik...