Tanárok! Hogyan fordultok azokhoz a diákaitokhoz akik chatGPT-t használnak a házijuk megírásához?

Én már nem vagyok tanár, de pályám amikor az voltam, akkor sem rajongtam a házi dolgozatokért és beadandókért. Az osztály harmada úgyis valaki mással csináltatná meg, a másik harmada netről ollózná össze - már aki képes interneten keresni -, és talán a harmada az, akik fektetnének is bele energiát. Ebből adódik a következő probléma: hogyan bizonyítsam be, hogy valaki csalt? Vannak persze egyértelmű helyzetek, például amikor a beadandóba bemásolta az "ez a szakasz még erősen hiányos (csonk)..." szöveget, amikor Wikipediáról kimásolta, ott egyértelmű volt a helyzet. De ha nincs konkrét bizonyíték, akkor a tanuló mondhatja azt, hogy ő írta. Ilyenkor mi a helyes döntés? Elfogadni, amivel lehet, hogy jogosulatlan előnyhöz jut, vagy érvénytelennek tekinteni, amivel lehet, hogy jogtalanul büntetném? (Ráadásul ennek duplán negatív hatása lesz, hiszen ha tényleg ő írta, én meg nem fogadom el csalásra hivatkozva, akkor a továbbiakban nem fog erőt fektetni bele, mert úgyis ráfogom, hogy csalt.) Ha pedig valaki bevallja, hogy másolt, akkor őt büntessem, aki meg tagadja, az meg kapja meg rá a jegyét?

Egyszer írattam jegyre beadandót, soha többet. Ha máshogy nem tudtam megoldani a megfelelő mennyiségű jegyet (heti 1 órás tárgynál ez néha nehéz), akkor inkább osztályoztam kéthavonta az órai munkákat (jegyzeteltem, hogy melyik órán ki mennyire volt aktív), még ez is kevésbé megkérdőjelezhjető módszer.

Ha pedig nem jegyre megy, akkor a tanuló érdeke, hogy tisztességesen megcsinálja, bár ezt természetesen csak kevesen értik meg.

Sokan egyébként még a Google-t sem tudják rendesen használni, attól meg sajnos nem tartok, hogy egyik napról a másikra mindenki digitálisan kompetens lesz.

Ami az én személyes véleményemet illeti az iskolai követelményekről, és módszerekről általánosságban: túl kéne már lépni azon, hogy a dolgozatok 80-90 százaléka lexikális információk visszakérdezéséből áll. Ez még 200 éve rendben is volt talán. Száz éve Szent-Györgyi Albert már felszólalt ez ellen, de igazán komoly változások azóta sem voltak. Mióta 2 percbe (sem) kerül szinte bármilyen információ megtalálása, már nem annak kéne lenni a fő szempontnak, hogy minél több könnyen megtalálható információt memorizáljunk. Sokkal fontosabb lenne a gondolkodás és a kreativitás (beleértve a szaktárgyi kreativitást is) fejlesztésére. Ez a probléma legjobban az online oktatás alatt mutatkozott meg. Sokan panaszkodtak, hogy a diákok puskáznak dolgozatkor. Ha a feladat olyan jellegű lenne, akkor technikailag nem lehetne puskázni. A szomorú helyzet viszont az, hogy ameddig a tanárok kb. 90%-a el sem tud képzelni mást, addig nem lesz érdemi fejlődés.

#5: Ha már ennyire reformernek tartod magad, mi a véleményed arról, hogy magániskolákban/magánoktatásban most is olyat veszel igénybe (ha meg tudod fizetni), amilyet akarsz, de a tömegoktatás esetében senkinek sem érdeke ennél színvonalasabb oktatás, hiszen a porosz iskolarendszer régen sem a tudás miatt alakult ki, hanem mert míg az ekét húzni az analfabéta is tudta, addig az iparosodáshoz szükséges volt alapszinten írni, olvasni és számolni képes engedelmes biorobotokat képezni, akik úgy szocializálódnak, hogy 45 perc óra és 5-10 perc szünet és ülnek egy asztalnál és ha nem is értik, legalább úgy tesznek, nem hangoskodnak, nem zavarják az órát, nem hagyják el, ahogy az éppen terméket gyártó gépsort sem hagyják el mert éppen Asperger-szindrómás hópihécskénknek pisilnie kell vagy zavarja őt a páratartalom.

Továbbá a pofára és jegyre osztályzás mögött rejlő hatalmas potenciált felismerni képes rétegeket is elválasztja, mint a tojás fehérjét a sárgájától, így már idejekorán kiviláglik kiből lesz nagy valószínűség szerint szófogadó, utasítást meg nem kérdőjelező végrehajtó droid és azon belül lehet specializálni fehérgalléros droiddá, kékgalléros droiddá vagy segédmunkás droiddá intelligenciájának és felfogóképességének függvényében.

A renitensek pedig ugyancsak tovább specializálódnak meg nem értett művészlélek-humán zsenivé, meg nem értett kocka-reál zsenivé, szociopata vonásokkal rendelkező bűnözővé vagy éppen szintén antiszociális munkakerülő, társadalmon élősködő szürkeegerekké.

Azzal, hogy a tömegeket gondolkodásra akarod késztetni, ezzel nagyságrendekkel több embert felébresztve a mátrixból, beadva neki kényszerrel a piros pirulát nem feltétlenül a legjobb stratégia egy olyan világban, ahol jelenleg is a következő problémákkal szembesülünk:

- migráció

- klímaváltozás

- túlnépesedés, főként a harmadik világban, ahonnan a migráció jön mifelénk.

- nyersanyaghiány, erőforráshiány, kimerülő ritka földfémek.

És ennek tetejében magunknak alkottunk egy olyan elefántcsonttornyot, ami globális viszonyok között hiába számít a felső 10-20%-nak, mi mégis pocsékul érezzük magunkat, mert nem úgy élünk, mint a Kardashianok. Jövünk az életbölcsességekkel, hogy nem minden a pénz, közben meg mindent pénzben mérünk közvetlenül vagy közvetetten, beleértve az emberi kapcsolatainkat és a párkapcsolatainkat is.

Szerinted nem lenne kockázatos egy ilyen világban tömegeket gondolkodásra sarkallni ahelyett, hogy mentve a menthetőt még elhúzzuk ezt a végjátékot ameddig csak lehet?

1. Nem kell házit adni.

2. A chatgpt még nem tud kézzel írni a füzetbe, munkafüzetbe.

3. A chtgpt nem rendelkezik 2021 utáni információval.