Mit jelent a nyílt forráskód?

A nyílt forráskód azt jelenti, hogy az adott szoftver forráskódja széles közönség számára nyilvános.

"mit lehet csinálni velük, hogy nyíltak?"

Meg lehet tekinteni.

"Mi az ellenkezője?"

A zárt forráskód.

"Mi értelme van, ha bárki bármit csinálhat velük? Ha nincs rajtuk szellemi, szabadalmi, jogi védelem, hogyan lehet hasznára egy multi cégnek, ha nyílt?"

Attól, hogy nyílt a forráskód, még nem csinálhat velük bárki bármit. Ez olyan dolog, mint hogy valaki nyitva felejti a kocsija ajtaját, attól még illetéktelen személy nem ülhet bele és nem vezetheti el, mert az akkor is lopás. A birtokodra sem mehet be bárki csak úgy, függetlenül attól, hogy van-e kerítés vagy nincs, mert az minden esetben birtokháborítás.

A nyílt forráskódnak olyan közösségi fejlesztésű szoftverek esetén van igazán értelme, ahol bárki küldhet be hibajavításokat, fejlesztéseket. A projekt vezetője ezt elbírálja, és ha úgy dönt, hogy a projekt terveibe, szellemiségébe illik az adott fejlesztés, vagy a hibajavítás valóban működik, akkor befogadhatja, és onnantól a beküldött kód a szoftver része lesz.

Az, hogy pontosan mit lehet kezdeni a forráskóddal, milyen megkötések társulnak hozzá, mire lehet használni és mire nem, hogyan lehet továbbadni, stb., mindig a szoftver licence, és az adott ország jogszabályai határozzák meg. Elképzelhető, sőt létezik is ilyen, hogy az adott szoftver forráskódja nyílt ugyan, de saját célra akkor sem használhatod fel, nem adhatod tovább pénzért, vagy ha igen, akkor is csak megkötésekkel.

"nem hallottam róla még anno az infótanáromtól sem"

Ez jól mutatja, hogy az informatikaoktatásban rendszerszintű problémák vannak.

Bár tekintve, hogy a MS mennyire bevásárolta magát az oktatásban, és mennyire szeretné elérni, hogy az ő túlárazott termékeiken kívül másról még csak ne is halljon az ember, sajnos nem csodálkozok azon, ha az iskolában tényleg nem hallottál róla.

"Mi értelme van, ha bárki bármit csinálhat velük?"

Pont ez az értelme! Nem kötnek a jogi kötöttségek, bárki hozzáteheti a saját tudását az adott szellemi termékhez. Hogy mást ne mondjak: Linux. Azt sem egy ember, vagy cég írta/írja, hanem rengetegen. Van, aki csak kicsit tesz hozzá, van, aki egész sokat, de összességében nem jöhetett volna létre, ha egy valaki uralkodik felette.

Ráadásul biztonságtechnikailag is jobb, ha valamit bárki láthat. Egy zárt forrású szoftverben nem nehéz kártékony kódrészletet elhelyezni. Nyílt forráskód esetén ezt hamar kiszűrnék.

Egyébként nem is értem a kérdést, miért csak annak lenne értelme szerinted, ha csak pár kivételes ember láthatná/módosíthatná?

"Ha nincs rajtuk szellemi, szabadalmi, jogi védelem, hogyan lehet hasznára egy multi cégnek, ha nyílt?"

Elsőre nem értettem, azt hittem, a cégre, mint felhasználóra gondolsz. (Abban az esetben tök értelmetlen a kérdés, hiszen nem attól lesz egy szoftver hasznosítható, hogy le vannak korlátozva a jogaid, hanem attól, hogy jól működik.) De úgy sejtem, te itt a fejlesztőkre gondolsz. Nos, egyrészt tegyük hozzá, hogy a legtöbb nyílt forrású szoftvert nem egyetlen cég írja. De ha mégis, akkor is van bőven lehetősége bevételt termelni belőle. Ugyanis bevételt nem csak a szigorú licenchez kötött árusításokból lehet termelni. Eleve attól, hogy valami nyílt forrású, még senki nem tiltja meg, hogy pénzért áruld. Aztán a cég jobb esetben nyújthat a termékéhez támogatást, ami szintén nem ingyenes, és a vállalati szférában elég fontos tud lenni.Aztán lehetőség van adományozni is a fejlesztőknek. Végül pedig reklámnak sem utolsó. Ott van az Oracle. Durván komoly cég, de mégis a Virtualbox nyílt forráskódú. Azzal, hogy ezt meglépték, hatalmas reklámot csináltak a cégnek.

"Ha nincs rajtuk szellemi, szabadalmi, jogi védelem, hogyan lehet hasznára egy multi cégnek, ha nyílt?"

De van rajtuk. Csak nem feltétlen a szoftver eladása adja. Twitter se a forráskódból kapja a bevételét, hanem reklámokból, ahogy a Facebook is. Tehát a nyitottság talán még előny is lehet, mert a nagy közönség akár javíthatja is a forrás kódot. Egy jó példa a Linux operációs rendszer (kernel), ami már kezdetektől (1980 évektől?) nyitott volt és mai napig is az.

De ide sorolhatnám bizonyos olyan eszközöket (érsd: tools és framework), amik segítségével új szoftver terméket lehet létrehozni, mindenféle license vásárlás nélkül, mert a LICENSE megengedi.

És itt térjünk is ki a Jogi védelemre:

[link]

Tömény összefoglaló (például): [link]

#3:

""nem hallottam róla még anno az infótanáromtól sem"

Ez jól mutatja, hogy az informatikaoktatásban rendszerszintű problémák vannak."

Pedig vannak nyílt forrású megoldások a közoktatásban:

* [link]

* [link]

* [link]

Az FSF-nek ott volt a Linux az oktatásban konferenciasorozata 2005-2016-ig:

* [link]

Nagyon szomorú, hogy még csak nem is hallottál a nyílt forráskódról... :(

Tényleg borzalmas az informatikaoktatás színvonala.

Az Internet 80%-át amúgy nyílt forrású rendszerek működtetik és egy otthoni gépen is gyönyörűen el lehet lenni pusztán nyílt forrású szoftverekkel.

"Ott van az Oracle. Durván komoly cég, de mégis a Virtualbox nyílt forráskódú. Azzal, hogy ezt meglépték, hatalmas reklámot csináltak a cégnek."

Azért tegyük hozzá, hogy a Virtualbox eredetileg a SUN, illetve akorábban az Innotek terméke volt, nem az Oracle tette nyílt forrásúvá!

#4: A Linux-ot 1991-ben hozta létre Linux Torvalds, a 80-as években még nem volt. :)

"Nagyon szomorú, hogy még csak nem is hallottál a nyílt forráskódról... :(

Tényleg borzalmas az informatikaoktatás színvonala."

A #6-os hozzászólásom bizonyítja, hogy van lehetőség nyílt forrású szoftverek használatára. Az iskolai rendszergazdán/az informatikatanáron múlik, hogy mennyire élnek vele.

És egy rendszergazdának az a fontos, hogy legyen jó (és mivel iskoláról van szó, így ingyenes/megfizethető árú) terméktámogatás (egy közületnél nincs idő tákolgatásra); egy informatikatanárnak, meg hogy legyen hozzá kidolgozott tananyag/tanmenet.

Az egységsugarú végfelhasználónak (a diáknak, aki majd egy vállalatnál fog dolgozni) meg végső soron lényegtelen a nyílt forrás - az neki csak egy jogi formula. Nem fogja vizslatni a forráskódot. Neki csak annyi kell, hogy felismerje az adott szoftver ikonját és el tudjon benne igazodni - ha egy megszokott funkció nincs/nem egykönnyen elérhető módon van benne, akkor vacakolni kell, ami időpocsékolás - ami a munkáltatónak pénzkidobás.

Van több féle standard nyílt forráskódú licensz is. Pl MIT, GNU GPL 2.0 ... Van amit tovább lehet értékesíteni úgy hogy módosítod úgy hogy a forráskódot nem teszed közzé a felhasználói között van olyan nyílt forráskódú licensz ami esetében köteles vagy a felhasználói részére is elérhetővé tenni a forráskódot (ilyen a GPLv3 licensz).

A világon a webszerverek nagyon jelentős részén nyílt forráskódú rendszer fut, nyílt forráskódú linux operációs rendszeren, nyílt forráskódú adatbáziskezelőn és nyílt forráskódú webszer motoron.

Ez esetben is ketté lehet választani, hogy maga az a rendszer a szofverek nyílt forráskódúak e és nyílt forráskódú e maga az a (szkirpt nyelven pl php nyelven) írt weboldal, vagy annak mely része az. Pl egy MariaDB adatbázisszerverrel használva üzemeltetünk egy Nginx webszervert az egész egy szerver ubunu linux operációs rendszeren fut, a weboldal pedig egy egyszerű weboldal ami WordPress ami egy PHP-alapú tartalomkezelő és blog-rendszer. Ez amit felsoroltam minden eleme nyílt forráskódú.

Azonban ha az imént felsoroltak helyett WordPress helyett PrestaShop van, a PrestaShop egy e-kereskedelmi rendszer, egy webshop motor. Még így önmagában ez is nyílt forráskódú, ráadásul Open Software License 3.0-as licensze lévén jogszerűen át se írhatod úgy hogy erről a felhasználóiknak a forráskódot elérhetővé nem teszed. Viszont gyakorlatilag kereskedelmi forgalomra, egyéni dizájnal, ha menő webshopot akarsz minden technikai nehézségekkel együtt üzemeltetni mint szerver üzemeltető és nem mint ilyen szolgáltatást veszel igénybe, akkor ehhez különböző modulokat neked kell megvenned, meg témákat amik már fizetősek, így nem nyílt forráskódúk. Viszont ez nincs ellentmondásban azzal hogy a Open Software License 3.0 licensz az nem engedné meg, hogy a forráskódot ne oszd meg a felhasználókkal. Hiszen maga a PrestaShop mint alap e kereskedelmi rendszer, abban kód szinten nem változtat semmit magában az eme licensz alatt álló részeivel, hanem mintegy hozzá integrálnak különböző PrestaShop modulokat melyek kód szinten elkülönülnek magától az alap rendszertől. Igenis komoly üzletágak épülnek erre akik abban érdekeltek hogy fizetős modulokat, témákat írnak rá.

Ha mindez nem lenne elég, még azt is megjátszák egyesek ebben, hogy ugyan a bizonyos modul hozzá nyílt forráskódú, de pl. GNU GPL 2-es liceszű, de azért mégse teszik ki nyíltan, vedd meg azért, de aki megvette a licensze lévén kipublikálhatja ... bár ez nem a megszokott módja a nyílt forráskódok világának, ez tipikus ellenpélda attól amit megszoktunk egy nyílt forráskódtól, a PrestaShop abban érdekelt hogy profitorientált legyen, még többszörös bőrt húzzon le "egy medvéről is". Maga a témákat, modulokat hozzá a PrestaShop áruházból lehet megbenni, persze van ott nem fellelhető más cég által készített alternatív PrestaShop áruház is. Sőt egyéni témákat, modulokat is fejlesztethetsz külön céggel, cégekkel.

Általánosan az mondható el nyílt a forráskódra, hogy magáért a forráskódért pénzt nem szoktak elkérni hogy a forráskód birtokában legyél, viszont szolgáltatásokat melyek nem ingyenesek viszont üzemeltetnek, lásd a temérdek weboldal, webtárhely szolgáltatót.

Annak is megvan az üzleti modellje, hogy -jobbára egyéni vállalkozókat- alkalmazzanak nyílt forráskódú projekteknek karbantartására.

Avagy sokan nem is tudják, hogy nem új keletű hogy az orosz hadsereg, más fegyveres erők és hírszerző ügynökségek igényeit kielégítő (a windows-ba nem bízva, hiszen zárt forráskódú) Astra Linux-ot fejleszettek ki saját maguk számára, de nyílt forráskódja lévén szabadon letölthető.