A netszolgáltatók pár hónapra visszamenőleg vissza tudnak nézni valamit az IP cimememen kivül , (digitális ujjlenyomat, DNS..stb.), van ezekről naplójuk ?

"szerintem maradjunk annyiban, hogy lasszóval kell fogni a rendőröket (nem a járőrt, az irodai munkát végző közrendőrt is), épp tegnap jött velem szembe egy cikk, hogy többszáz rendőr mondott fel az elmúlt időszakban megélhetési gondok miatt. "

Na ezért kell óvatosan kezelni a sajtót - mindenfélét összehordanak.

" érettségivel is ültek már rendőrök irodában megyeszékhelyen és kb a nullához konvergál az informatikai tudásuk"

Ez csak a te szubjektív tapasztalatod.

"Ez Magyarországn, nem az NCIS"

Nem kell kis hazánkat magas lóról lesajnálni egy, a valóságtól távol álló sorozattal összehasonlítgatva.

"ha megnézel egy fotót magyar rendőrkapitásnyságok (nem falusi, bp-i megyei) belső megjelenéséről, már azokon látszik, hogy leselejtezett 10+ éves gépparkjaik vannak. Hogy lenne nekik kapacitásuk úgy lenyomozni embereket, ahogy az USÁban mondjuk megvan rá a kapacitás ?"

Nem kell ahhoz nagy teljesítményű géppark ahhoz, hogy a nyomozó megírjon egy levelet a szolgáltatónak arról, hogy egy adott IP-címet mikor adtak ki egy előfizetőnek.

"A kommentelőnek, aki elmesélte az ügyét , sztem azrét votl pechje, mert a facebook reagált a megkeresésre és ők tényleg profin el tudnak adatokat tárolni ."

1. A kommentelőnek nem pechje volt, hanem szimplán bűncselekményt követett el.

2. Nem kell ahhoz hű de nagy profi adattárolás. Szimpla webszerver napló.

"A netszolgáltató felém való kötelezettségét arra értem, hogy azért oylan szinten nem turkálhatnak a netedben (ha csak nem nemzetbiztonsági ügy), hogy fél éve felléptél-e a facebookra 12 óra 5 perc 10 másodperckor."

Azt nem is kell tárolniuk. Csak annyit, hogy egy adott IP-címet melyik ügyfelüknek mikor osztottak ki. Annyi bőven elég.

#31/#32: A következő a folyamat:

1. A semmirekellő bűnöző elkövet valamit egy adott weboldallal szemben.

2. A honlap tulaja, az áldozat kikéri a honlapjához tartozó naplóállományokat, amiben szerepel, hogy a kérdéses időpontban milyen IP-címről érték el a weboldalt és feljelentést tesz a rendőrségen.

3. A rendőrség az IP-cím alapján visszakeresi a szolgáltatót (IP whois) és ír egy levelet, melyben megkérdi, hogy az adott IP-címet az adott időpontban melyik felhasználójának osztotta ki.

4a. Ha a szolgáltató nem NAT-ol, akkor könnyű dolga van, mert egy publikus IP-cím tartozik az adott időpontban az előfizetőhöz - mint az említett esetben is - így a bűnöző könnyen megkaphatja méltó büntetését..

4b. Ha a szolgáltató NAT-ot alkalmaz, akkor nehezebb a helyzet, mert akkor egy adott publikus IP-címhez több felhasználó is tartozhat - viszont itt a NAT túloldalán levő DHCP- (vagy akár PPPOE-) szerver naplóállományából kideríthető, hogy az adott időintervallumban mely felhasználók kaptak privát IP-címet. Ezt még tovább szűkítheti az előfizetőhöz tartozó cím, az áldozattal való kapcsolat (tehát ha teszem azt az áldozat fertőrákosi 20 év körüli hölgy, akkor egy makói nyugdíjas előfizető nem lehet az elkövető, egy soproni 21 éves srác - aki az áldozattal azonos iskolába jár - már nagyobb valószínűséggel), illetve más körülmények (például az elkövető használt-e más szolgáltatásokat az elkövetés idején).