Tripla pufferelés mire jO? Mik az elönyei és mik a hátrányai?

Nehéz jól elmagyarázni, de megpróbálom. A dupla pufferelés arra jó, hogy van két képed, az egyik épen a képernyőn van kivetítve, a másik előállításán meg éppen dolgozik a szoftver. Ha kész van, megcseréli a kettőt.

Viszont nem mindegy, hogy mikor cseréli ki a két képet, hiszen a monitor sorról-sorra rajzolja ki a képet, így ha abban a pillanatban cseréli ki, mikor éppen félúton van a rajzolás, akkor a kép teteje az egyik puffer képét fogja mutatni, az alja meg már a másikét. Ez általában vízszintes csíkként jelenik meg a képen, mintha valóban két egymás utáni képkocka lenne félbevágva.

Ezért általában be lehet állítani, hogy a képcsere akkor történjen meg, mikor éppen az „elektronsugár” végez a képpel és visszatérőben van a kép tetejére.

Csakhogy mi történik, ha a vertikális visszatérés idején még nincs kész a munkapuffer, de kb. mire a második sorba ér az „elektronsugár”, akkor elkészül. Nos ebben az esetben ugye meg kell várni az új vertikális visszatérést, viszont addig nincs hova dolgozni a szoftvernek. Erre megoldás egy harmadik puffer, és a három puffer ciklikus váltogatása.

Ez tipikusan akkor hasznos, mikor a vertikális kirajzolás sebessége és a kép generálás sebessége közel azonos, ez utóbbi kicsivel lassabb, és vertikális visszatéréshez kötjük a puffercserét. A dupla puffer ilyen esetben akár a képfrissítési frekvencia felére eshet vissza, míg tripla puffer esetén közel megközelíti ezt a sebességet. Pl. ha a monitor képfrissítési frekvenciája 60 Hz, akkor dupla puffer esetén simán előállhat 31-32 FPS, míg tripla pufferrel mondjuk 58-59 FPS is lehet.

Hátránya, hogy több memória szükséges hozzá, ami manapság azért nem akkora nagy hátrány.