NAS szerverhez (otthoni használatra) külső merevlemezt is lehet csatlakoztatni vagy csak a bele helyzetet lehet használni? Minden családtag menthet adatokat a szerverre vagy csak olvasási jogosultsága van?

A NAS eredendően csak egy hálózatra felcsatolt tároló (ez a mozaikszó is), akár egy merevlemez egy szerverben ami a belső hálón meg van osztva. Azok a komplett kis gépek amiket NAS-ként megvehetsz, egy mini számítógépnek vagy szervernek felel meg. Van rajtuk egy valamilyen Linux alapú op.rendszer, és benne a háttértárak amin az adatot tárolod. Mivel egy önálló rendszer fut rajtuk, sokféle konfigurációs lehetőséget tartalmaznak, amit távolról egy URL segítségével grafikusan is el lehet érni.

Pl. egy Synology NAS felülete ilyen, és a képen is látszik hogy van mappamegosztással, felhasználói fiókkal és csoporttal kapcsolatos, fájszinkronizálással és távoli hozzáféréssel kapcsolatos menüpont is:

[link]

Közte a felhasználói fiókok létrehozása és kezelése is szokott lenni, annak minden jellemzőjével (hozzáférések korlátozása, tárterület kvóta, megosztott mappák elérése stb., ahogy írási-olvasási jogok akár mappánként meghatározva), minden felhasználóra külön szabva (pl. gyerek fiók nem éri el a felnőtt felhasználók mappáját).

Kétféle konfigurációban lehet ilyen gépet venni: háttértár nélküli, amibe a saját meglévőket építed be vagy csatlakoztatod hozzá (akár a meglévő külsőt is, ha van USB portja), vagy lemezekkel beépítve együtt, amire csak fel kell másolni a tartalmakat.

Mivel a NAS a hálózaton van rajta, ezért van egy saját IP címe. Ha a böngészőbe beírod ezt az IP-t, megnyílik a kezelőfelület. És ott sem rögtön az admin konfiguráció, hanem egy bejelentkezőablak. Amelyik fiókba itt belépsz, annak a beállításait találod, ebből a legtöbb joga a rendszergazdának lesz.

A tartalom eléréshez már nem kell a kezelőfelületbe lépni, mert a megosztott mappának szintén van egy elérési útja a hálózaton. Ha az meg van osztva, és a tévé is látja a hálózati meghajtókat (itt nyilván a tévében is meg kell lennie a képességnek, de a mai okostévék ezt tudják), akkor meg tudja nyitni a megosztott mappa fájljait. Amelyik megosztásnak jelszava van, ott pedig csak a jelszó megadásával érhető el a tartalma.

De ettől részletesebben nem ismerem, mert nem fájlmegosztóként használtam NAS-t, hanem munkára és csak PC-k között voltak a közös vagy egyéni fájlok megosztva. PC-k esetében van egy külön szinkronizációs szoftver, ahol szintén be kell jelentkezni a saját NAS-ban definiált fiókodba, és csak azokhoz a fájlokhoz vagy mappákhoz férsz hozzá, amit a rendszergazda neked beállított.

Azt hiszem a Serviio is Samba (SMB) alapú, ahol egyszerűen van egy megosztott mappa, és a tévé/gép látja azt a hálózaton. Vagy van egy Serviio szerver alkalmazás ami a megosztást futtatja, és a többi eszközön egy Serviio kliens program, ami a megosztáshoz hozzáfér.

Működik távolról is, és a Synology-nak van saját szolgáltatása hozzá (DDNS, dinamikus DNS, ami mindig lefordítja a gép által kapott IP címet egy általad megadott szöveges azonosítóra). Egy egyedi azonosítót kell beregisztrálni, így nem kell a privát/publikus IP címekkel szórakozni és azt fejben tartani. Helyette ha a böngészőben beírod a címet (pl. sajatgepem.synology.me), akkor bejön a NAS bejelentkezőfelülete.

Ezért is szokták itt mindig mondani, hogy ne az ingyenes felhőtárhelyekkel szórakozzon, ami bármikor megszűnik vagy kitiltják. Aki szerzői jogvédett cuccokat akar távolról elérni, vegyen NAS-t, és senki nem fogja baszogatni a privát tárhelye miatt, mert nem is tud róla.

Tulajdonosa nem voltam csak használója, végül ott halt meg a NAS projekt, hogy a rajta lévő op. rendszer főverziószámot ugrott és nagyobb lett a gépigénye. És sehogy nem ment fel a nagyon kicsi, azt hiszem 128 mega RAM-os eszközre az új verzió, így nem kapott biztonsági frissítést. De úgy látom a 224-nek 2 giga RAM-ja van és bővíthető is.