Mire használják a Komondor szuperszámítógépet?

A weboldalukon felsorolnak pár projektet - például, többek között, a teljesség igénye nélkül:

"a kvantumszámítógép alapjául szolgáló kvantumbitekre vonatkozó számítások, illetve különböző kvantumbit-megvalósításokhoz szükséges kutatások"

[link]

"Vannak részecskefizikai modelljeink, amiket mindkét oldalról meg kell támasztani. A proton és a neutron tömege egy ideje ki van mérve, de nem volt egyértelmű, hogy a részecskefizikai Standard Modellből hogyan lehet kiszámolni például a proton tömegét. Megvoltak a képletek, de a szuperszámítógépek előtt lehetetlen volt megoldani ezt a feladatot, mert a megoldandó egyenletek rendkívül komplikáltak. Létezik egy formalizmus, amivel az amúgy végtelen dimenziós integrálból egy véges, de nagyon sok dimenziós integrállá tudjuk redukálni az egyenleteket. Ez a rácstérelmélet. Ez röviden azt takarja, hogy a folytonos téridőt diszkrét rácspontokon értelmezzük, majd fokozatosan azokat fokozatosan sűrítjük, és végül megkapjuk a folytonos téridőre vonatkozó eredményt. Ez technikailag nehéz eljárás, több tízmilliós integrálokat kell elvégezni, ami hagyományos számítógépen, pláne papíron lehetetlen. Ehhez kellenek a Monte Carlo szimulációk, de azon belül is jól kell optimalizálni, hogy véges időn belül be lehessen fejezni a számításokat. Ez szuperszámítógép nélkül egyértelműen lehetetlen."

[link]

"A mi keretrendszerünk az OP2 és az OPS, ez utóbbi bármilyen strukturált hálón történő számítás leírására alkalmas. Tehát, ha van egy négyzetrácson működő bármilyen szimuláció, az átültethető erre. A mi fókuszunk pedig az, hogy ezt hogyan lehet hatékonyan alkalmazni, akár szuperszámítógépeken, akár kisebb klasztereken.

...

Korábban végeztünk egy kutatást tridiagonális rendszerek megoldására. A pályázat keretében ezt a kutatásunkat terjesztettük ki pentadiagonális rendszerekre. A cél egy olyan megoldó algoritmus létrehozása volt, ami nagyszámú node esetén is jól teljesít, tehát ténylegesen alkalmazható szuperszámítógépeken."

[link]

"nanopórusokat vizsgálok. Nagyon egyszerű, redukált modellekkel dolgozom, egy merev falú henger belső falára felviszem a töltéseket, az ionok merev gömbök, a víz pedig egy dielektromos háttér. Feszültségkülönbség hatására az ionok átmennek a nanopóruson. Az elsődleges eredmények az ionáramok, abból tudok következtetéseket levonni.

...

A doktorimban azt vizsgálom, hogy milyen ionok haladnak át a póruson. A kutatócsoportunkkal szeretnénk megalkotni egy függvényt, ami a bemeneti paraméterektől függ, például, hogy milyen hosszú a pórus, mekkora a sugara, milyen az ionok koncentrációja, tehát amit meg lehet változtatni a kísérletek során. Ebből összeállítjuk a függvényt, ami jellemző lesz ezekre a pórusokra. Így később, ha szeretnénk tervezni egy másik nanopórust, aminek más a karakterisztikája, például a sugara vagy a hossza, akkor ezzel a függvénnyel meg tudjuk becsülni, hogy milyen tulajdonságai lesznek. Anélkül, hogy kísérleti úton vagy szimulációkkal, esetleg elméleti számításokkal vizsgálnánk meg."

[link]

"A legfőbb tevékenysége a műszaki tervezés, szakértés, elsősorban gáz- és olajiparban, energiaiparban, vegyiparban és élelmiszeripari területeken. Jellemzően nagyobb projektekben szoktunk részt venni, üzemek, erőművek tervezésében, építésében.

...

Volt egy véges elemes számításunk és videókat rendereltünk."

[link]

"A doktori képzés során a gépi tanulás alapú gépi beszédkeltés volt a témám, akkor még CPU-n dolgoztunk. 2013-ban, a doktori védésem idején kaptak újra jelentős figyelmet a gépi tanuláson belül a mély neurális hálózatok, melyeket egyre gyakrabban GPU-n futtattak.

...

A védésem után mély neuronhálók kutatásával kezdtem foglalkozni, ekkor kerültem kapcsolatba a szuperszámítástechnikával."

[link]