A Mobil telefon szolgáltatók által árúsított, telefonokat, miért hívják úgy, hogy kártya függő vagy kártya független?

Ertem, mire gondolsz. En azt nem ertem, hogy minek kell vedeni pl. a tuzet meg az arvizet?

:/

Simán csak egyszerűsített kifejezések ezek, szerintem.

A kártyafüggetlen annyit jelent(ene), hogy a kártya független a szolgáltatótól, a kártyafüggőnél meg a kártya függ a szolgáltatótól.

Az árvízvédelemnél meg feloldom neked a nagy titkot, szerintem az meg árvíz elleni védelem, de mert a kifejezéseket rövidítjük, ezért alakult így.

Az "Alig várom hogy leülhessek" kifejezésnél és azt gondolná az ember, hogy "nem várom" mert az alig ugye annyit jelentene, hogy "épp hogy csak", de ott is történt egy egyszerűsítés az "Alig bírom kivárni hogy leülhessek kifejezésből".

Már csak azt nem értem, hogy ez miért nem nyelvtani kategória és miért számtech.

Én pontosan értem a te problémádat, de azt a békát sajnos le kell nyelned, hogy a közgondolkodás nem mindig követi a te precíz logikádat, és nem feltétlenül néz a jelenségek mögé, akkor sem, ha csak egy arasszal kéne tovább vizsgálódnia. Mivel a SIM-kártya tartalmazza, hogy melyik szolgáltatóhoz kapcsolódol, egyszerűen így okoskodik: A „kártyafüggő” telefon használhatósága azon múlik, hogy milyen kártyát raksz bele, a „kártyafüggetlen” pedig akármelyikkel működik. Mondhatod, hogy ez egy kissé kifordított látásmód, de az emberi megközelítéstől általában nem idegen, hogy a jelenségeket az észlelésük alapján írja le. Az, hogy „felkel a Nap”, vagy „ránk borul az éjszaka” szintén hasonlóan súlyos melléfogás, hiszen nyilvánvaló, hogy sem a Nap, sem az éjszaka nem akciózik, hanem a Föld forgása okán mi tekeredünk át egy más perspektívába, illetve az árnyékos oldalra -- a dolog ettől még egészen kezelhető, és némely megszállottakon kívül nem is talál benne kívánnivalót senki. Az pedig hogy a „kártyafüggésnek” az egy bizonyos kártyapéldányhoz kötöttség, vagy a kártya által meghatározott szolgáltatóhoz kötöttség az értelme, az nem vita tárgya, hanem megállapodás kérdése. A közvélemény másként döntött, mint te, de én ebben akkor sem látok elítélni valót, ha te másképpen érzed is helyesnek.

A dologhoz tartozik, hogy vannak kifejezések, amelyektől a tudományos pontosságra törekvő elme irtózik. Fajelmélet: Micsoda ostobaság, az embernek legfeljebb alfajai, fajtaváltozatai léteznek, ráadásul a rosszízű kifejezés igencsak nemkívánatos továbbgondolásokra ad lehetőséget. Teknősbéka: A teknőcök hüllők, semmi közük a kétéltű békákhoz. Ezeknek a szavaknak az eredete azonban azokra az időkre nyúlik vissza, amikor még a mai szőrszálhasogató megkülönböztetés nem létezett. A „faj” csak annyit tett, mint a ma általános (nem tudományos) értelemben értelemben használt „fajta”: Néger faj = negroid embertípus, teknősbéka = békához hasonló küllemű és életmódú, de teknőszerű héjat viselő állat. A tudománytalanság ellenére mégis mindenki tudja, miről van szó. Természetesen megteheted, hogy a pongyola kifejezések helyett a helyesebbnek ítéltet használd, így semmi akadálya, hogy te személy szerint ragaszkodj a nehézkesebb, de pontosabbnak talált „szolgáltató-függő” meghatározáshoz.

Arany János: A REGGEL

Természetrajz*

Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek

      A pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.

Szőke világát már az égen terjeszti előre

      A Nap s jelzi mikép fordulok arrafelé.

Majd pirosabb színt vált, megtörvén fénye a földi

      Fennlebegő párák ködszerü cseppjeiben;

És, mint nagy gömböt, veti a horizonra csalárdúl

      A levegő-réteg vérpirosan hüvelyét.**

Ez még nem nap - ihol szemmel nézhetni beléje;

      Ám, ha derékszög alatt dől zenithemre a fény:

Égő gáztakarója körét meglátom a Napnak,

      Mely a mi Földünknél (szám ide!)-szorta nagyobb;

Hogy kicsinek látszik, nagy távolléte okozza,

      Oly keskeny szög alatt éri sugára szemem.

Már körül a gyárak kéményeiből viszi nagy fel

      Könnyü korom-terhét a nekifűlt levegő.

Vas sinen a gőzgép nagy terhet vonva közelget,

      Mert a súrlódás nem köti meg kerekét.

Mily szép most minden, kezdik kilehelni a fák is

      Élenyöket, - s széngázt színi be lombjaikon.

A levegő-réteg, mely Földünket beborítja,

      Kékszínű tömegén játszva eget mutogat.

Ah de mi ez? Hőség megritkította köröttem

      A levegőt s felszáll, váltja rohanva hideg.

Képződnek szaporán s gyülekeznek vizi parányok

      S összeverődve, legitt földre csapódnak alá.

Testem is a hőanyt likacsin már veszteni kezdi,

      Adieu természet! Vissza lakomba megyek.

(1881)

* Gáncsolják a költőket, hogy a természetet még mindig a régi

tudatlan módon írják le, nem úgy, mint a tudomány haladása

kívánná. Ehol egy kísérlet. -- A. J.

** Hiba, mert a Napnak nincs hüvelye. -- A. J.