Valaki csinált már digitális böjtöt huzamosabb ideig? Milyen eredményei voltak?

A Budapest schoolos főember asszem heti egy ilyen napot tart. Eléggé szenved tőle az egész család. :-)

A WOW kapcsán már leszoktató tréningekről is hallottam.

Én néha azt próbálom meg, hogy csak akkor megyek fel facéra, ha már 10 értesítés összejött. Fél nap után elfelejtem az elhatározásomat..

Illetve azt szoktam, hogy letörölök minden játékot a gépről és behozom a munkahelyemre a telepítőiket. Ez persze ma már nem működik a steam és társai miatt...

A tapasztalatom az volt, hogy eleinte nagyon hiányzott a játék, aztán kicsit halványult, de pár hónap múltán olyan jóízű étvágyam volt valamelyik játékhoz és akkor megtörtem.

Na, ez az, amit a legnagyobb baromságok egyikének tartok.

Inkább meg kellene tanulni ésszel használni az eszközeinket. Illetve túl kéne már lépni azon, hogy sátántól valónak tekintünk mindent, ami 1920 óta keletkezett, és köze van az elektromossághoz.

A környezetemben, haverok, ismerősök között voltak többen is,akik ezt a "digitális böjtöt" végigcsinálták. Volt, aki még szép kis ideológiákat is kitalált hozzá, aztán az egy (vagy két) hét leteltével minden folytatódott ugyanúgy, mint addig.

Én azt mondom, hogy a többségnek a hozzáállása rémesen hibás. Zsigerből ellenségnek tekintenek mindent, ami a digitális technika vívmánya, úgy, hogy bele sem gondolnak, hogy ténylegesen mi a valóság. A technikai eszközökre nem valamiféle gonosztevőként kellene tekintenünk, hanem olyasmikre, amik könnyebbé tehetik mindennapi életünket. Divat azt mondani, hogy a technikai eszközök kapcsolatromboló hatásúak. Nos, én pont az ellenkezőjét tapasztalom. Azzal, hogy könnyebbé teszik a kapcsoalttartást, sok olyan emberi kapcsolat is kialakult, vagy megmaradt, amik egyébként vagy létre sem jöttek volna, vagy valami okból elhaltak volna.

Ami pedig a szórakozást illeti: miért is olyan nagy baj, ha kihasználjuk a technika adta lehetőségeket? Nem attól fog az ember élete kisiklani, hogy esténként filmet néz, vagy játszik. (Persze, tudom, mennyivel jobb volt, amikor ehelyett a réten focizott mindenki... mert más lehetőség nem volt... akkor is, ha rühellte a focit, vagy egyszerűen csak azt a társaságot...)

Olyan tényleg van, amikor valaki túlzottan ráfügg valamire. Tudok olyanról, aki minden emberi kapcsolatát leépítette a WoW miatt. Olyanról is, aki szó szerint 5 percet nem bírt ki anélkül, hogy rá ne frissítsen a Fb adatfolyamára. De náluk általában valamilyen komoly pszichés probléma áll a dolgok hátterében, és amit mi látunk belőlük, az már csak a tünet. A kiváltó okot kellene megszüntetni. Az ugyanis nem fog attól megszűnni, hogy két hétig kihúzzuk a netkábelt.

Egyébként a legviccesebb ezzel a digitális böjttel kapcsolatban az volt, amikor iskolában egyik osztály osztályfőnöke kvázi kötelezővé tette az osztálya számára, és ő maga meg presztízskérdést csinált ebből az egészből. Aztán persze a nagy digitális böjt alatt a házi feladatokat e-mailben kellett visszaköldeni, és minden délután kötelező volt az iskola weboldalát meglátogatni, hogy hátha felkerül valami információ a következő napról.

Volt ilyen. Olyan helyre utaztam két hétre, ahol nem volt net. Illetve lehetett valami kódot vásárolni, de azzal se működött rendesen :D

Nekem nagyon jó volt, élveztem. Teljes nyugalom.

Én 41 éves vagyok, úgyhogy még úgy kezdtem el dolgozni, hogy nagyon ritka volt a mobil. Okosteló meg egyáltalán nem volt. És betárcsázós net volt. Tehát munkaidő után soha senki sem hívott és nem jöttek az e-mail-ek sem folyamatosan éjjel-nappal. Lazább volt akkor sokkal.

Szóval nekem kicsit olyan volt, mintha visszamentem volna az időben egy nyugodtabb korszakba.

Én még nem, de tervezem. Holnap reggel bemegyek a munkahelyemre, és közlöm a főnökömmel, hogy ma digitális böjtöt tartok.

Rendszergazda vagyok :D

Léteznek viselkedéses függőségek, mint sok mindent a digitális elfoglaltságokat is túlzásba lehet vinni. A normális felhasználóknak vélhetően nincs szüksége ilyen böjtre.

A másik kérdés, hogy a biológiai lényünk mennyire képes megugrani azt a váltást, hogy mindent egy helyben végzünk, mozgás nélkül monitorok között. Az önáltatás, hogy ennek nem lesz ára...

"Pl. hétvégén egy nap, vagy pár óra délután."

A hétvégén pár óra az nem böjt, hanem normális használat. Hétvégén én sem nyomkodom a telefonom folyamatosan, és hogy órákig rá nem nézek semmire az alap.