Lehetnek a bitenkénti hangok nem disszonánsak? Szerintetek melyek a legszebb "zenék"?
Kicsit nehezen tudom bekategorizálni a kérdésemet.
Remélem beszabad linkelni, szóval erre gondolok:
Konkrét zenék lásd a linkben lévő videók.
Tehát ezek viszonylag rövid képletekkel leírható hangok.
Lesz belőlük valaha olyan hallgatható darab, amit esetleg egy országos rádióban napközben leadnak majd?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Itt nem "bitenkénti" hangokról van szó, hanem - jelen esetben - bájtok sorozata által generáltról.
Ezért nevezik ezt a zenei műfajt "bytebeat"-nek (szó szerinti fordításban "bájtütem").
Az egésznek a lényege az, hogy egy programkódban levő végtelen ciklus (általában) 8 bites, egész értékű ciklusváltozója folyamatosan növekszik, míg adott futásonként túlcsordul - így a ciklusváltozó értékeinek sorozata egy fűrészfog hullámot ( [link] ) - ami a szubtraktiv analóg moduláris szintetizátorok (lásd Moog modular) egyik alap hullámformája (a színusz-, a négyszög-, a háromszöghullám és a fehér zaj mellett).
Ha ezt a "bájtsorozatot" ráküldöd a hangkártya digitális bemenetére, akkor megkapod a fűrészfog hullám alkotta hangot.
Megfelelő műveletekkel ez a hang átalakítható, az így átalakított hangok összekeverhetőek, a ciklusváltozó ciklikussága felhasználható egyfajta szekvenszerként is.
Elvileg - a Fourier-szintézis értelmében - bármely hang - így az aktuális popzenék - is előállíthatóak ezen alaphullámformák megfelelő összetételéből - de egy adott zenét létrehozni azért kellő felkészültséget feltételez. Illetőleg a "bytebeat"-nek nem egy adott zene előállítása a célja, hanem a generatív zenekészítés (meg egy kis 8 bites mikrogépes retróérzés).
Amiért a "bájtütemek" az egyszeri zeneértő számára "hallgathatatlanok", annak egyrészt a(z általában) 8 bites egész ciklusváltozó az oka: 8 bittel kicsi dinamikát (48,16 dB) lehet elérni. Ennek kikerülésére a ciklusváltozót le szokták cserélni 32 bites lebegőpontos értékké (192,66 dB) - ezt nevezik "floatbeat"-nek (a float a lebegésre utal).
Másrészt ezen bájtsorozatokat az egyszerűség (és a retróérzés) kedvéért általában 8000 Hz-es mintavételezéssel "játsszák le", így az elérhető sávszélesség a telefonvonalak 4 kHz-ére korlátozódik - de ettől a tradíciótól is el lehet térni (akár 192 kHz-ig fel lehet menni már az egyszeri, modern alaplapi hangkártyákkal is).
Bővebben mindezekről: [link]
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Kiegészítés az előző hozzászólásomhoz: ha vagy olyan mazochista, hogy "bitenként" szeretnél foglalkozni a hanggenerálással, érdemes utánanézned az impulzus-sűrűség modulációnak:
amit a Direct Stream Digital
használ a "nagy felbontású" DAC-okban - ott valóban bitek sorozata határozza meg a hangokat. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!