Miért jó a multi orsó? Mi más benne mint egy sima pergető orsóban? Milyen halra lehet vele horgászni?

Hülyeséget nem akarok mondani, mert ez az a "módszer" amivel én is csak a jövőben fogok ismerkedni, de szerintem bármilyen halra lehet vele horgászni.

Én is kíváncsian várom a válaszokat!

Teljesen más szerkezetű, működése merőben eltér a peremfutó orsóktól.

Legnagyobb előnyük, hogy nem csavarják a zsinórt, könnyebbek, tartósak és nagyobb tárolókapacitással bír(hat)nak.

Hátrányuk a dobás, a működésükből adódóan, kisebb súlyú műcsalikat pl. lehetetlenség multival addig eldobni, mint egy peremfutóval. Sokak szerint hosszú távon nem tolerálja a fonott zsinórt.

Üdv,

Ne haragudj meg Frontosa, de egy gyakorlott kezű horgász egy multiorsóval (pontosabban annak a "Baitcaster" verzióival) nagyobbat dob, még viszonylag könnyű súllyal is, mint egy hagyományos peremfutóval. Jó, nem 2 grammos úszóval, hanem a pergetésben használatos súlyú csalikkal. Az összes távdobó ("Casting") bajnokságon csupa ilyen orsót használnak. Ennek oka az, amit te is leírtál, hogy nem csavarja, pödri a zsinórt, nincs az a derékszögű "törés" a zsinór feltekerése közben, mint a peremfutók felkapókarjánál, hanem direkt egyenes vonalban a dobra tekeri a zsinórt. Dobásnál megfelelő beállítások mellett (teljesen nyitott "röpsúlyfék"-nél) teljesen szabadon futva forog a dob, és még annyi súrlódás sincs, mint a peremfutó orsó dobjánál lepergő zsinórnál (ami ugyebár még hurkákban válik le a dobról, egy fél fordulatnyi "tekeredéssel").

Ahogy Frontosa is írta, az egyszerűbb, robusztusabb szerkezet miatt jobban terhelhetők, és a nagyobb dobméret miatt nagyobb zsinórkapacitásuk is van.

Hátrányuk pont a bedobás miatti nehézségek miatt és a lassabb áttételezésük miatt van. A bedobási nehézségek a röpsúlyfék beállításának pontos eltalálása miatt (pontosabban ha nem sikerül) vannak, ha rosszul sikerül, és túl lágyra van állítva, akkor bedobáskor túlpörgi magát a dob, nagy gubancot okozva, ha túl szoros, akkor egyszerűen csak rövidek lesznek és laposak a dobások.

Nagyobb súlyú műcsalikkal való pergető horgászathoz, elsősorban wobblerek (15+ cm-es kategória), nagy, nehéz gumihalak, vagy Jerkbait-tel (magyarul "rángatócsali", -ne kövezz meg, nem én találtam ki rá ezt a hülye szót) való csukázásra használják, főleg Nyugat Európában, és az Usa-ban. A Jerkbait ugy néz ki, mint egy wobbler, terelőlemezke nélkül, önsúlyuk mérettől függően 30-120 gramm is lehet, süllyedők, és kétféle mozgású csoportra oszthatóak: slider, és glider. Kemény, merev, rövid bottal használatosak, amikkel megoldható, hogy a vezetésük során erős, de rövid rángatásokkal tarkított egyenetlen bevontatással mozgassuk őket. A glider típusok a rángatások hatására le-felfelé törnek a vízben, a sliderek oldalra törnek ki, egy sérült, csapongva vergődő haláltusáját vívó kishalat utánozva. Sekély (1-2-3 méteres), akadóktól nagyjából mentes vízen igazi csukamágnes.