Aki részt vett már a Kinizsi 100-ason, írna pár infót?

Felkészületlenül, én? :D

Már 5 éve napi 14-15 km-t lesétálok javarészt a vasúti sínek között, ennél jobb lábtréninget el se tudnék képzelni magamnak. Orvosit tegnapelőtt megkaptuk, háziorvost kilőttük mert ahelyett h megviszgált volna rendesen (endoszkóp, vérnyomás stb.), automatikusan vérvételre akart küldeni először, úgy h azt köszöntem szépen nem óhajtom, így megcéloztunk egy sportorvost, aki igaz 2000 Ft-ot kért, de legalább rendesen kivizsgált tetőtől talpig és egy "Versenyezhet" pecséttel útnak eresztett. Hmm, már csak 1 hét! -)

Feltétlenül lesz beszámoló. :)

Jah az nem endoszkóp :)), de az is valamilyen -szkóp amivel a szívet hallgatják. :D

Háziorvosnál amikor először jártam, én is említettem, h valami olyasmit írjanak már a papírra, h a 100 km-es gyalogtúra részvételére alkalmas. Erre fő nekem is mondja h ő ilyet nem írhat, mert az ő honnan tudja, h én alkalmas vagyok-e rá. Na mindegy, megvan a sportorvosi, abba csaknem kötnek bele nevezéskor. (Remélem.)

Nem szégyenlek én semmit, csak nem jártam erre. :)

50 km-nél sajnos tényleg abba kellett hagynunk, az a baj h a túra előtti héten anyám bejelentette h ő is jönni akar, viszont sose szokott gyalogolni, ha vmi 2km-nél messzebb van, akkor már kocsival megy oda. Aztán amikor a boros pincékhez értünk, el kezdett sírni h neki már fáj a lába, és hagyjuk már abba, mert nem bírja tovább, így én se mehettem tovább, hála neki... Ott nem éreztem magam fáradtnak, csak másnap reggel amikor ki akartam mászni az ágyból, akkor éreztem h a felső combjaimban kis izomláz van és nem tudok a szokásos tempóban kirepülni az ágyból. A túrában a felfelé emelkedők voltak a fárasztóak, többször megálltam mászásnál, amikor a pulzusom már 180-nal lüktetett a fejembe és O2-hiányt diagnosztizáltam magamon. Egy emelkedő volt ami nagyon kemény volt, ezen az 50 km-en ez volt talán a legnehezebb rész, ez vhol a Gete környékén vagy után volt, nem tudom, egy rövid műútról fel kellett menni egy kis hegyre, keskeny járaton nagyon homokos és süppedős, és nagyon meredek emelkedő volt, és nem volt közvetlen mellette fa-bokor amibe lehetett volna kapaszkodni, hát bizony nem lett volna jó onnan egy lefele bukfenc. :D Getéről lejövetel is meredek volt, de ott azért lehetett a bozótba kapaszkodni. Sajnos így nem tudtam meg h a túra másik fele milyen lehet, milyenek a terepviszonyok, de majd jövőre, anyámat meg otthon hagyom. Na jó, a 40-esre jöhet. :) Ami nem tetszett a túrán, h rossz volt a vízellátottság, 25 km-nél lehetett egy helyen venni fél literest 200 Ft-ért, Kesztölcön volt ingyen víz egy helyi lakos jóvoltából, utána meg a borospincéknél volt csak ingyen víz. Ha az a kesztölci jóember nem itatná a túrázókat, szívnánk mint a torkosborz, azért a 3000 Ft-os nevezési díjba beleférhetne, h legalább a műutakhoz kivinnének egy kis víztartályos kocsit. Meg az egész távon nem árultak semmi gyümölcsöt, csak ilyen cukros lisztes szarok voltak, én meg ölni tudtam volna egy almáért vagy pár szem szamócáért.

Na sebaj, most hétvégén kinéztem magamnak még egy túrát, az Árva Vince 75-öt, gondolom az ellátás hasonló lesz mint Kinizsin, úgy h viszek magammal vagy 2 liter vizet, ja meg túrabotot is, mert ki tudja milyen emelkedők lesznek, és mondta is vki h bottal könnyebben megy az emelkedő, ha van mibe kapaszkodni. Csak ne legyen eső és ne süssön a nap! :)

Utána 22-ére kinéztük az 50 km-es sótúrát, na ott nem lesz hegymászás és éjszaka lesz, úgy h ott a helyünk.

És jövő hónap elejétől még egy jó nagy túra vár rám, mert Helsinkibe megyek Nightwish koncertre, rá 2 hétre meg Joensuu-ban lesz, a 2 város között meg 350 km van, mondjuk napi 7-8 órás sétával kb. 10 nap alatt odaérek és addig is végigélvezem a finn tájakat. Ez egy afféle sátras-hálózsákos batyus túra lesz részemről. Ha meg meg megunom legfeljebb felszállok egy buszra, de nem valószínű. :)