Milyen osztályzattal értékeled a magyar olimpiai küldöttség eredményét?

#7

Nem csak a versenyszámok száma nőtt meg, hanem a résztvevő országok száma is. Az 52-es olimpián teljesítettünk eddig a legjobban, ott még csak 69 ország vett részt, most meg 206. Így nem igazán számít, hogy több érmet osztanak, hiszen a versenyző is több, akik között eloszlik. És nem csak részt vesznek ezek az országok, de egyre jobban teljesítenek is. Kína pl. 84-ben még csak 32 érmet szerzett, a pekingi olimpia óta viszont rendszeresen 70-100 között volt a megszerzett érmeik száma. A kisebb, illetve szegényebb országok is egyre inkább jönnek föl, minden évben egyre több ország jut el odáig, hogy megszerezze az első olimpiai érmét. Meg hát rengeteg változás is történt az utóbbi negyven évben, Szovjetunió felbomlott, Jugoszlávia felbomlott, és hát így ugyanezekről a területekről több versenyző vehet rész ugyanabban a számban. Például 40 éve csak Jugoszláviával kellett megküzdenünk vízilabdában, most meg ott van helyette Szerbia, Horvátország és Montenegró is. Értelmetlen a rendszerváltás előtti eredményekkel összehasonlítani a mostaniakat, azóta túl sok minden változott, még itt Európában is, nemhogy világszinten. Az utolsó olimpia, ahol elértük a 30 érmet a 92-es volt, azóta 10-21 között van rendszeresen az érmeink száma. Ehhez viszonyítva pedig a mostani 19 érem teljesen jó.

A mostani eredményeink sokkal reálisabbak is a lakosságszámhoz viszonyítva. Például a 88-as olimpián a 10 milliós Magyarországnak 23 érme volt, ebből 11 arany, az 1,1 milliárdos Kínának meg 28 érme, ebből 5 arany. Megelőztük Kínát az éremtáblán, és nem is kevéssel. Ez szerinted a mostani viszonyok között, amikor már ők is költenek a sportra, reális elvárás lenne Magyarországgal szemben?

#11 Meg azt se felejtsük el, milyet fejlődött a dopping. Jelenleg a kínaiak úgy tele vannak mint a déli busz. Minden olimpián feltűnik valami noname versenyző, aki se előtte se utána nincs sehol, de az olimpián világcsúcsot úszik és bajnok lesz. A többi nemzet úszói azért akik bajnoki matéria, azok nem 6 hónapig vannak az élmezőnyben, hanem minimum 8-10 évet. Azért egy Phelps, egy Cseh Laci, egy Peaty, vagy egy Ledecky, Pellegrini, Sjöström nem pár hétig voltak csúcs úszók, nem tűntek el két hét után a süllyesztőben, a kínaiak viszont ezt rendszeresen eljátsszák, emlékszem tán 2012-ben volt valami kínai aki Hosszú Katinka számát nyerte toronymagas világcsúccsal, 4 év múlva meg már nem is indult. Meg 4 évvel előtte se. Hirtelen megtanult úszni,világcsúcsot úszott, aztán el is felejtett úszni. Érdekes. Vagy a lilát vizelő, csaló Yang Sun, aki halomra úszta a csúcsokat és az aranyakat, fél medencét vert a világklasszisokra, a következő olimpián meg úgy leverték mint vak a bögrét.

Aztán a sportdiplomáciát se felejtsük el, a régebbi olimpiai játékokon még nem voltak pofára pontozós meg haveri alapon győztest hirdető számok, jelenleg a kínaiak 20-30 aranyat szereznek azzal hogy megkenik a bírókat műugrásban, szinkronúszásban, tornában. Idén műugrás 8-ból 8 kínai arany, biztosan véletlen.

Szóval ja, "jönnek fel" az ázsiaiak, de nem azért mert jobbak, hanem mert több a kenőpénz és jobb a doppingszer. Ennyi. Ki lehetne zárni Kínát nyugodtan az összes további olimpiáról, senkinek se hiányoznának.

#10 Én arra az egy dologra reagáltam, hogy "átlagos". Nem átlagos, hanem átlag alatti. Ez tény. A többi relativizálás. Amiket írtál, azok az egyes okai annak, hogy mára az átlag alatt teljesítünk önmagunkhoz képest - vannak még más okok is persze -, de nem cáfolja azt, hogy átlag alatti.

Lakosságarányosan semmi értelme számolgatni. Mi kimentünk 170 emberrel, Kína 388-cal. Brazíliában, Spanyolországban tömegek rúgják a bőrt az utcákon, és kiosztanak labdarúgásból 2, azaz kettő aranyérmet. Miközben a lakosság nagy részét a futball érdekli leginkább. Kiosztanak ebből 2 aranyérmet, vívásból 12-t, kajak-kenuban 10-et... Semmi értelme a lakosságarányos számolgatásnak. Mi nagyon rámentünk a lepattanókra, és hatalmas delegációkkal megyünk ki az olimpiákra. Államilag támogatunk olyan sportágakat, ami a rokonokon kívül senkit nem érdekel. Szerinted Spanyolország elcserélné a futballban elért aranyérmét és Alcaraz ezüstérmét 3 magyar úszásaranyért? Dehogyis. Semmi értelme lakosságarányosan mérni az eredményeket. Aki mennyiségre megy, annak azt érdemes nézni, ki mekkora küldöttséggel ment ki.

#14 Nem, teljesen következetesen írok.

"akkor rögtön az átlaggal kezdesz érvelni"

Nem az átlaggal érveltem. Simán hülyeségeket irkáltál, hogy nem sokat számít a több versenyszám. Tehát szerinted nem sokat számít, hogy 1896-hoz képest majdnem 8-szor annyi versenyszám van? Elég érdekes. De az okfejtésednek sem volt semmi értelme. Kelet-Európa elképesztően erős volt korábban a legkülönbözőbb sportágakban. Rajtunk kívül gyakorlatilag mind brutálisan leadták a szintet. Oroszországot kizárták, az ő érmeik is felszabadultak. Az NDK 40-50 arany között mozgott, most Németország szerzett 12 aranyat. Nagyon sokan visszaestek, mert nem kapnak már állami támogatásokat azok a sportágak, amelyek nem népszerűek. Hogy ez jó vagy nem jó, azt mindenki döntse el maga. Az így keletkezett lepattanókat viszont jellemzően nem mi aratjuk le, hanem más, újonnan megjelent szereplők.

"Szerinted Magyarországon törődik bárki is ezeknek a sportágaknak az eredményeivel?"

Igen. Nyugodtan elhiheted, összehasonlíthatatlanul több embert érdekel Magyarországon a foci vagy a tenisz, mint a vívás vagy az öttusa. Ebben egész biztos lehetsz. Semmi jelentősége, csak válasz a kérdésedre.