Kezdőoldal » Sport, mozgás » Versenyek, olimpiák » Mit jelent az, hogy Milák...

Mit jelent az, hogy Milák Kristóf hörgőtágítót szed? Ez gondolom nem minősül doppingnak, de valamelyest növelheti a teljesítményét?

Figyelt kérdés

aug. 4. 12:11
 1/4 anonim ***** válasza:
84%
Milák asztmás, arra meg kell gyógyszer.
aug. 4. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%
70 százalékos a vitálkapacitása, ezért nem szabályellenes ezt gyógyszerrel növelnie… Az más kérdés, hogyha mondjuk valójában átlagos vagy átlagfeletti a vitálkapacitása, de egy közreműködő orvos diagnosztizálta ezzel, akkor ilyen gyógyszerrel további előnyhöz juthat, ami csalás.
aug. 4. 12:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
73%

Tudományos cikkben leírják, hogy az élsport 70-80%-ban aszmát okoz, viszont nagyon


"Amerikai szerzők 25, az asztma és az úszás kapcsolatát vizsgáló közlemény alapján készítettek 2008-ban egy metaanalízist [40]. Ennek alapján megállapították, hogy az „elit” versenyúszók között 2,3–2,6-szer gyakrabban

fordul elő az asztma, mint az egyéb sportot űzők között. A gyermekkorban úszóprogramon részt vevők között viszont kevesebb az asztmás (OR: 0,63–0,82). Úgy vélik,

hogy a jó eredményt elérő úszóversenyzők között talán azért gyakoribb az asztma, mert ők már kisgyermek korukban az úszást választották, mint sportágat, mert ez a sport váltotta ki legkevésbé a nehézlégzésüket. Másrészt a naponta sok órán keresztül a klóros vízben végzett nagyon megerőltető testmozgás a klórgáz belégzése révé hajlamosíthatja őket az asztmára. Hivatkoznak egy 1992-ben megjelent közleményre [41], amely arról számolt be, hogy az úszás kedvező hatással van a meglévő asztma súlyosságára.


2003 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szigorúan,

terheléses légzésfunkciós vizsgálattal is igazoltan asztában szenvedőknek engedélyezi, orvosi előírás alapján, az antiasztmatikumok használatát. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy például 2,5 mg/kg adagban (szájon át) bevett pszeudoefedrin átlagosan 5,1 másodperccel (2,1%-kal) lerövidítette az 1500 méteres síkfutás időtartamát (a birminghami egyetem középtávfutóin végzett vizsgálat szerint) [42].


2012-ben finn szerzők arról számoltak be, hogy az olimpián részt vevő sportolók között nagyon sokan használnak asztmaellenes gyógyszereket [43]. Abszolút számuk és arányuk nőtt 2002 és 2009 között. Ebben a jelenségben feltehetően szerepet játszott a WADA (World Anti-Doping Agency) 2009-ben hozott azon döntése is, hogy nem szükséges, hogy a sportolók légzésfunkcióval igazolják asztmájuk fennállását. 2002-ben a sportolók 9%-a, 2009-ben már 13%-a használt asztmaellenes szert. (Érdekes, hogy a paraolimpián részt vevő sportolóknak csak 4,3%-a használta ezeket.) És míg

2002-ben mindenki orvos által megállapított asztmában szenvedett, 2009-ben már az asztmaellenes gyógyszert használók 11,8%-a nem vett részt orvosi kivizsgáláson [43].

2015-ben kanadai szerzők [44] a New England Journal of Medicine-ben tankönyvszerűen összefoglalták a sportolók asztmájáról összegyűjtött tudnivalókat. Az ebben foglaltakat a szokásosnál bővebben ismertetem.

Szakirodalmi adatok alapján megállapítják, hogy az élsportolók 30–70%-a vagy asztmás, vagy fizikai terhelés által kiváltott hörgőgörcsben (a továbbiakban az angol elnevezés alapján: EIB) szenved. E jelenség magyarázatában abból indulnak ki, hogy az élsportolók percenként 200 liter levegőt is belélegeznek, ennek nagy részét szájon keresztül. Így az allergének és a légszennyező anyagok (például kloraminok) az alsó légútjaikba is lejutnak.

Fokozott mennyiségű vizet veszítenek és a légúti nyálkahártyájuk is jelentősen lehűl (főként a téli sportot űzőkön). Ennek mediátorok (például hisztamin, prosztaglandin, leukotrién) felszabadulása lesz az eredménye, ami viszont a kis hörgők izomzatának az összehúzódását

és a nyálkahártya duzzanatát eredményezi. Emellett az

intenzív tréningek alatt átmenetileg immunszuppresszió

is kialakul, ami a légúti fertőzésekre hajlamosítja őket.

Az asztma kórisméjének időben történő megállapítása

élsportolók között különösen fontos, mert a jó kezelés

az eredményességüket nagymértékben befolyásolja. Ha a

reggel és este mért PEF-érték között 2 héten keresztül

rendszeresen nagyobb a különbség 10%-nál, vagy ha a

FEV1-érték 4 hetes kezelést követően több mint 20%-kal

változik, az elegendő az asztma vagy az EIB kórisméjének felállításához. Ha béta-2-agonista belégzése után a

FEV1-érték 12%-kal (vagy legalább 200 ml-rel) nő, az is

támogatja a diagnózist. Lehet direkt légúti provokációt

végezni például methacholinbelégzéssel, vagy indirekt

provokációt, hyperpnoeval, hypertoniás sóoldattal vagy

mannitolbelélegeztetéssel. A vizsgálatokat az intenzív

tréningek alatt kell elvégezni. "



[link]

aug. 4. 12:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
33%
Hja, a nagy biciklista, Lance Armstrong rákgyógyszert szedett, és így tekert mindenki előtt éveken át, míg egy szép napon le nem bukott és kidurrant a bicikligumi.
aug. 4. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!