Hogy tudtok évekig motiváltak maradni?

Lehet, hogy valami pszichés dolog, de én mocsok sz4rul érzem magam, amikor nem edzek. Emlékszem régen, mikor 1-2 hónapokra hagytam abba az egészet és szörnyen éreztem magam. El sem tudom képzelni már az életem kondi nélkül.

Meg kell szeretni a dolgot és ennyi. Az ember nehezen válik meg azoktól a dolgoktól, amiket szeret és minden nap csinál valamilyen formában.

Tapasztalatom még nincs benne (bár sokkal, sokkal nehezebb volt az elején... utána az ember belejön, az izmosodás pedig roppant motiváló tud lenni. bár az edzéshez nem feltétlenül kell hű de nagy motiváció), de tudom, hogy ez változó. Az egyik embernek van egy célja s az viszi előre, akkor is, ha minden edzés szenvedés, de jól akar kinézni (az ilyenek hősök, akiket tisztelek és sajnálok)... S van, akinek egyszerűen jólesik az edzés, persze neki is hasonlóak vele a céljai. A mozgás érezhetően szükséges az egészségemhez s ahhoz, hogy a közérzetem s energiaszintem ne legyen csapnivaló. S edzeni teljesen más, mint pl. órákat sétálni az erdőben. De mindkét mozgásforma kell nekem. Ez ilyen egyértelmű dolog, tökmindegy, mennyire nem vagyok motivált. Ha eljön az idő, csinálni kell. Egy csomó ilyen dolog van, az edzés még a vonzóbb tevékenységek közé tartozik.

Mostanában a sétát hanyagolom, sajna, edzeni azért szoktam. Anélkül teljesen lemerülnék.