Kezdőoldal » Sport, mozgás » Testépítés » Javarészt mindenki, aki ebbe...

Javarészt mindenki, aki ebbe a sportba kezd kisebbségi komplexusos?

Figyelt kérdés

Nem azért kezdi el az ember, mert nagyon jó élete van, megvan mindene, nem hiányzik semmi az életéből, unatkozik, hanem, mert változtatni akar, keres valami újat, ami jót hozhat. Én bevallom őszintén, az elején még azért kezdtem bele, hogy bevágódjak a csajoknál, mára már ez elhalványult. Igazából eléggé önbizalomhiányosnak és jelentéktelennek éreztem magam (Nem mintha az izmok sok jelentőséget adnának, csak ez elhalványult kicsit.) és szerettem volna, ha megnéznek az utcán és többre tartanak, mint izmok nélkül. Az egész csak kifogás volt, hogy magamért csinálom, másokért csináltam. Beismerem. Mások miatt kezdtem bele, hogy többre tartsanak, elismerjenek, mert sosem ismert el senki, semmiért. Egy keveset segített ezeknek a negatív dolgoknak a halványításában a kevés plusz izom és maga a sport, de mélyen tudom, hogy mi volt az egésznek az elindítója. Ezek a célok is elhalványultak, hogy nőzni tudjak majd könnyebben és megnézzenek, mára már jobban szeretem, amikor erősödök, fejlődök és tudatosan, egészségesen élek, élvezem, amit csinálok, nem másokért csinálom. Amíg nem így volt, nem is foglalkoztam az egésszel komolyan, mára nem zabálok félre és normálisan edzek, nincsenek haverok velem a terembe, akikkel röhögcséljek, mert nem érzem szükségét. Meg is nyugtat, kell az az 1 óra kikapcs heti 3-4x.

Szóval én elismerem és máig is fenntartom ezt, hogy az én lelki nyomorom miatt kezdtem bele a sportba és legbelül még mindig ott lakoznak ezek a dolgok, hiába próbálom azzal mosni, hogy magamért csinálom, mert nem teljesen.

Kicsit úgy is érzem, hogy nem a sport van értem, hanem én érte, ami szánalmas szerintem, de nem tudok mit tenni. Lelkiismeret furdalás, ha félrezabálok vagy, ha elmegyek buliba (Mivel ott inni szoktam, mert nem tudom elviselni pia nélkül a többi ittas embert, de mára már nem járok, csak nagyon ritkán.) vagy, ha kihagytam egy edzést.

Én nem álltatom magam, nem vagyok férfi, 20 éves vagyok, de kell ez az egész, hogy szellemileg, mentálisan stabilabb legyek, ha nem lenne, totál a padlón lennék, ebben biztos vagyok. Legalább tisztában vagyok a gyengéimmel és próbálok rajtuk javítani.

Szóval, vélemények?


2016. márc. 28. 22:33
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
75%
Mindenkinek meg van a saját lelki nyomora egyébként, egy embert mutass aki 100%-ig egészséges pszichésen manapság. Nem fogsz találni. Te meg jó úton haladsz, nem új a nap alatt ez az érzés benned, hogy nem találod igazán a helyed a világban és, hogy mit is kéne tenned. Erről szól az a nagybetűs élet. Anyád se mondhatja meg, a végtelenségig mit kezdj az életeddel, sőt senki. Mindenki a maga sorsa kovácsa jegyezd meg, tévhit, hogy az ember életét a körülményei határozzák meg. A döntéseid határoznak meg.
2016. márc. 28. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 A kérdező kommentje:
Egyetértek. Amióta van melóm suli mellett, azóta tudom csinálni normálisan. Amióta van pénzem, azóta vagyok jóval függetlenebb anyámtól, eltartom magam, mára már nem mondja meg olyan szinten a dolgokat, hogy mit kellene tennem, nem függök úgy tőle. Csinálom az egyetemet és a kondit is, jelenleg ez a 2 dolog kell egymáshoz, hogy félig-meddig teljesnek érezzem magam, hogy úgy érezzem, hogy teszek is valamit az életben és az nem rossz, amit teszek.
2016. márc. 28. 23:09
 13/14 anonim ***** válasza:
73%
En egy dagadt fiu voltam es zavart, ezert kezdtem el. Azota mar az eletemresze, el se tudnam kepzelni az eletem ugy hogy nincs etrendem, nem jarokterembe vagy nem dietazok/tomegelek eppen
2016. márc. 29. 00:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 Kisboltos ***** válasza:

Én egy másik sportból jöttem át. Sokáig úsztam, de kellett valami más. Ez a fajta izomérzet, ez a fajta fáradtság teljesen különbözik az eddigi sportoktól, amiket űztem. Nekem a mozgás mindig is ott volt az életemben, de csak pár éve jöttem rá, hogy milyen sokat is köszönhetek neki.

Nem vagyok egy erős ember lelkileg. Gyakran megviselnek apró dolgok is, ezért nekem szükségem van erre, hogy túl tudjam élni a napokat, sőt, még élhetőbbé is tenni azokat.

Kell ez a fajta kötöttség, amit a testépítésnél jobban semmi nem ad meg.

Hogy kisebbési komplexusos lennék? Van egy fajta megfelelési kényszer bennem igen, de nem az izmok fognak javítani ezen. Csupán tartást ad, hogy magabiztosabbnak, erősebbnek lássanak az emberek, mert akkor én is elhihetem.

Azonban a nők terén semmivel sem lettem sikeresebb.

Hiába a jó test, ha belül sokat nem változtam. De nem is vártam ezt.

2016. márc. 29. 00:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!