Van, amit sok év távlatából már máshogyan végeznétek a teremben, mint akkor, amikor még kezdőnek számítottatok?

- tobb idot forditanek a nyujtasra es a bemelegitesre.

- sokkal jobban fokuszalnek a kajara

- jobban eloterbe helyeznem az alapgyakorlatokat

- nem keresnek "csoda, ettol lesz 50-es karod" edzesterveket

- nem varnam a csodat a tap kiegektol.

Egyes jokat irt, en meg vsak azt tennem hozza amit Arnold is mindig mond: addig kell a gyakorlatot csinalni amig mar ég!

Attol hogy megcsinalod a 4x8 akármit, de nem érzed az égo fajdalmat attol nem tortenik nagyon fejlodes

Hasonlókat tudok írni, mint az 1. válaszoló.

A legtöbb embernél hibák az alábbiak:

1. Nincs megfelelő nyújtás/mobilizálás (pedig nagyon fontos lenne).

2. Túl sok izolációs gyakorlatot végeznek, főleg mindenféle szupergépeken.

3. Nem fektetnek hangsúlyt a kardiós feladatokra (ez is nagyon fontos lenne).

4. Csak a súly nagyságára koncentrálnak, nem a technikára (pedig a helytelen technika egy idő után minden szempontból gátolja az embert).

Most egy kis teremben edzek, ahol csak alapfelszerelés van (teljesen jó).

Régen mindenféle gépet kipróbáltam, teljesen feleslegesen. Ha újra nagyobb terembe mennék, akkor nem használnám a Scott-gépet, Smith-keretet, csigás gépeket stb.

Amit most csinálok, abszolút puritán: fekvenyomás, állva nyomás, felhúzás, guggolás (elsősorban Zercher-féle), tolódzkodás, húzódzkodás.

Bicepszet heti egyszer csinálok (sima állva bicepsz, 3-4 sorozat), elég is.

Amit régen nem csináltam: mindennap nyújtok, minden edzés végére/után teszek be sok koordinációs/kardiós feladatot (pl. futás, zsákolás).

Arra viszonylag hamar rájöttem (egy-két év edzés után), hogy nem érdemes 2,5 kilónál többet ugrani egyszerre, manapság már örülök, ha 1 kilót feljebb tudok lépni mondjuk fekvenyomásban vagy fej fölé nyomásban.

A tápkiegekkel sosem volt problémám, mert nem használtam őket (meg egyebet sem).

Most ennyi jutott eszembe.