Milyen a síelés?

Én a kértünkben kezdtem, kb. 4.-es lehettem. Apa vett nekem egy lécet meg cipőt a bolhapiacon, a léc majdnem kétszer akkora volt, mint én. :D Nem is tetszett annyira, irányítani nem tudtam magam, és egy pár esés után feladtam.

8-9.-es lehettem, amikor megtaláltam a léceket a padláson, meg jobban is érdekelt a téma. A cipő sajna már kicsi volt, így vettem egy másikat, de a kötéseket is át kellett fúrni a lécen, mert olyan nagyra nőtt a lábam. :D Aztán mindig felmásztam a kért tetejére, és lecsúsztam. Elkezdtem kifarolgatni oldalra, majd már elég jól ment. Másik éven, 2009-ben amikor nagy hó volt decemberben, ugratót is építettem hóból, jól elszórakoztam. 2010 februárjában már új, szintén bolhapiacos de vadonat új lécekkel meglátogattam Eplényt, az volt az igazi mennyország. Estem párat, de jól ment minden, meg előtte sok videót is néztem technikákról, tanulásról. Utána 2011 novemberében voltam a nyitó napon, majd idén februárban voltam sítáborban Ausztriában. Leírhatatlan az egész, szerintem meg most sem fogtam fel, hogy megtörtént az egész. Életem legjobb napjai voltak ezek, amikor síeltem. Minden nap várom az újbóli alkalmat, és a havat, kicsit durva, de ez az életem értelme. Ez lelkesít, hogy még mennyit fogok tudni síelni, mekkora király lesz. (Persze nem csak ez, de ez a legfőbb. :D) Ki ne hagyd, és ha szereted a hideget, a havat meg a hegyeket, akkor kötelező elmenned! :)