Felnőttként mennyi idő alatt lehet megtanulni síelni?

Csak bátorítani tudlak, a saját példámon keresztül. Mi (én + feleségem + két gyerek) egyszerre kezdtük el a tanulást 6 évvel ez előtt. Mi a feleségemmel ekkor 39 évesek voltunk és túlsúlyos, nem sportos, de mozogni szerető emberként vágtunk bele. Volt némi korcsolyás múltunk gyerekkorunkból, nekem több, nejemnek kevesebb. Mi megegyeztünk egy síoktatóval, aki 5 napig foglalkozott velünk, napi 2x2 órát. A hét végére a gyerekeknek jól ment, kék pályán magabiztosan siklottak, mi ketten nagyon bizonytalanok voltunk. Mi is lecsúsztunk ugyanazon a kék pályán, de azért nem voltunk magunkban biztosak. Az esés szerintem elkerülhetetlen, de ennél a sebességnél szinte veszélytelen, csak kellemetlen. Aztán egy év múlva már a gyerekekkel a suli sítáborával mentünk. Itt 1-2 tanár jutott 15-20 kezdőre, nyilván eléggé megosztott volt a figyelmük, de azért haladtunk, mert mindíg volt egy-két javaslatuk, jó szavuk felénk is. A hangulata egy ilyen sítábornak viszont valóban nagyon jó, remek barátságok szövődtek. Innentől minden évben velük mentünk, de a 3. évben már csak párszor, a 4. évtől egyáltalán nem a csoporttal haladtunk, de mindíg fejlődtünk, mert pár jól sielő szülő mindíg segített egy kicsit. A gyerekekről nem is ejtenék több szót, mert már a 3. évtől külön mentek tőlünk a haladókkal, piros pályákon. Mi az óvatosan fejlődés rögös útját jártuk és az eddig kétszer töltöttünk el kettesben is egy-egy hosszúhétvégét (2018 és 2020). A legutolsó volt a legjobb, ekkor már piros pályákra is rámerészkedtünk. Sajnos ezen a télen a Covid miatt kimarad a síelés. Az a személyes tapasztalatom hogy eleinte (az első 4 évben főleg) féltem megfelelő sebességet elérni. A legtöbb esésem ebben az időben abból eredt, hogy nem volt elég jó a pálya és így lassan haladva belekerült az ember egy nagyobb hóbuckába és az megfogta. Valamint "nem hittem el", hogy nagyobb sebességnél tudok majd irányt váltani. De szépen lassan azért ráéreztem, meg sokan segítettek. Volt, hogy valaki ismeretlenül is adott néhány jótanácsot, látva a bizonytalanságomat. Tavaly már voltak olyan eséseim is, ami meg a túlzott magabiztosságból eredtek, eléggé megeresztettem a sebességet, de aztán a rutintalanságom miatt a végén a kontrolálatlan csúszástól megijedve tettem olyan mozdulatokat, ami az eséshez vezetett. De ezek sem voltak nagyon komoly esések, csak a relative nagyobb sebesség miatt talán belülről félelmetesebbnek tűntek.

Úgyhogy csatlakozom az előttem szólókhoz. Nyugodtan vágj bele, először mindenképp oktatóval kezdj tanulni. Később már sokat segíthetnek a barátok, de az alapokat egy oktató tudja jól átadni. Érdemes egyébként neki vágni valami kardió edzésnek. Akár életvitel szerűen, de a síelés előtt pár hónappal mindenképp, mert abba a helyzetbe kerülhetsz, hogy a szíved vinne a pályára, de erőnlét híján hamar elfáradsz és fáradtan az ember könnyen hibázik, esik és akár még sérülhet is. A síelés kezdő/hobbi szinten nem egy megerőltető sport, pontosabban lehet lazán, sokat hüttézve is síelni, de egy alapvető erőnlét az nem árt az élvezetes időtöltéshez.

Privát oktatási összegeket nem írok, mert azóta nyilván már nem releváns az álatlunk akkor kialkudott összeg, a sulis sítáborban meg az oktatás kvázi benne van az árban.