Érezhető a különbség egy alu vázas és egy acél vázas kerékpár között? Az előbbit tényleg könnyebb hajtani?

Az én vázam (acél) fejcsapággyal, villával együtt durván 2,7 kg. Ennél1-2 kilóval könnyebb aluváz a saját súlya alatt szakadna össze...

Nem kell annyira misztifikálni az alumíniumot.

Nyilván egy normálisabb tervezéssel készült aluváz sokkal jobb lesz a tescos acélnál. De nem azért, mert alu, hanem azért, mert épeszű mérnöki munka eredménye, nem pedig értelmetlen formára összehegesztett indokolatlanul vastag vízvezetékcsövek. Azonos kategóriájú acél és alu váz között nem lesz nagy különbség súlyban.

De ha lenne történetesen és a kérdező biciklije hirtelen könnyebb lenne 2 kilóval, akkor se tudná jobban hajtani.. Kb egy 1 órás úton nyerne mondjuk fél percet. Cserébe elköltene alsó hangon 20000 + 10000 szerelési költség pénzt, aminek a harmadából vehetne két normális aszfaltgumit és attól tényleg gyorsabb lenne.

Ja, men tecsós kerékpárnak kinéző ipari hulladékrol beszélek, hanem kerékpárról. Az enyém történetesen egy (még amerikai) Univega, Tange csövekből...állitom, hogy egy áruházi aluváznál könnyebb.

Egy csúcsminőségű Reynolds vagy Columbus csőszettből viszont bármelyik alumíniumnál könnyebb váz építhető.

Egy átlagos alu vázat bármikor kenterbe ver egy hasonló árkategóriájú acél. Máskülönben a kettő között tömegükben van a legkisebb különbség. Nem mennék bele a részletekbe, de átlag felhasználásra, fölösleges azon agyalni, melyik a könnyebb, főleg úgy,hogy még +7kg-ot csomagként viszel rajta.

Mint azt írták, érezhető különbséget kerékkel, és áttétekkel tudsz elérni. Szembe szélben nem a kerékpár súlya az ami visszatart, hanem a "vitorla", amit a tested képez.

Nagyon lebutítva, nagy vonalakban, tapasztalataim szerint ár-érték alapján így lehet rangsorolni a vázakat (outi):

-20 000 Ft : szemét, de mégis inkább acél

20 000 - 100 000 Ft : verhetetlen az acél

100e - 200e: jó alu vázak

200e - : karbon vázak

Nem tudom, lehet, hogy egyedül vagyok vele, de én hatalmas különbséget érzek egy jó alu váz és egy átlagos acél közt. Nem súlyra, sosem voltam grammániákus.

De ha valaki először ül át acélról alu vázra, érezni fogja a merevség különbségét.

Az acél rugalmasságához képest egy jó aluváz olyan érzés, mintha betonkockára lenne szerelve a pedál.

Az acél váz érezhetően "él", nagy terhelésnél, nyeregből kiállva kígyózik, rugózik oldalra, egy alu előbb törik el, minthogy ilyet csinálna.

Az ilyen "rugalmaskodások" meg energiatolvajok.

De igazán ezek csak nagy terhelésnél, nagy testtömegű bringásnál, verseny- és versenyedzés körülményei közt jelentkező dolgok. Egy bevásárló bringázásnál nem mérvadóak. Ha a mostani bringán elfáradsz, az a csapágyak, gumik, hajtásrendszer, testhelyzet miatt van.

Utóirat: nem tartom kizártnak, hogy a modernebb hightech acél vázak megközelítik az alu merevségét, de amelyiknek jó a súlya is, annak az ára magasan üti a középkategóriás alu vázak árát.

A hobbi kategória árviszonyaiban az alu garantáltan jobb merevséget ad.

Élettartam már lehet kérdéses és az acél felé hajolhat a mérleg.

A többiek sok mindent leírtak, nekem még egy hozzáfűzni valóm van: váltó van a bicikliden, és tudod helyesen használni? Ha van karórád, számold meg, hogy egy perc alatt hányszor fordul körbe a lábad. Ha kevesebb, mint 60 fordulatot számolsz egy perc alatt, akkor érdemesebb kisebb fokozatba váltanod (kisebb szám a sebességváltón, hátul nagyobb fogaskerék vagy elöl kisebb). Így persze lassabban mész, de mégis kevésbé fáradsz el a végére.

Az ellenszéllel meg nem lehet mit csinálni, tűrni kell, és lassabban menni, kisebb fokozatra váltani. Ha ráhajolsz a kormányra, az segíthet. Ez van. Sokat ront, de a hatás jelentős része pszichológiai: elveszi az ember kedvét, hogy a szokásos erőkifejtéssel jóval lassabban megy. Ezen lelkileg túl kell lépni.