Milyen méretű országúti kerékpár való nekem?

A közhiedelemmel ellentétben a testmagasság befolyásolja legkevésbé a vázméretet. Azonos testmagassághoz teljesen különböző lábhossz társulhat, ami a végelszámolásnál teljesen más vázméretet tehet szükségessé. A lábhossz mérését végezhetjük egymagunk is a következő módszerrel. Kerítsünk egy 3-4 cm vastag gerincű keménytáblás könyvet, vegyük a lábunk közé úgy, hogy a könyv gerince felfelé álljon. Ezután mezítláb, megközelítőleg 10 centiméteres kisterpeszben álljunk a fallal szembe, toljuk neki a lábunk között lévő könyvet a falnak, közben ügyeljünk arra, hogy a gerince merőleges legyen a falra. A könyvet toljuk fel a lábunk között egészen addig, amíg – egy neves vázépítőt idézve – már nagyon kellemetlen nem lesz a dolog. Azt a pontot, ameddig a könyv feltolható a gerinc segítségével jelöljük át a falra, majd mérjük le, hogy ez a pont a talajtól milyen magasan helyezkedik el. Ez a méret a belső lábhosszunk. Hogy a dolog szemléletesebb legyen, tegyük fel, hogy a méret 83 cm lett, ami egy átlagos 175 cm magas férfi belső lábhosszának felel meg.

Ha ezt a méretet megszorozzuk 0,66-tal, akkor megkapjuk a klasszikus vízszintes felsőcsöves országúti geometriára vonatkozó, a középtengelytől a felsőcső tengelyéig mért nyeregvázcső-hosszt, ami egyben a vázméretet is jelöli. Példánkra visszautalva ez 83 cm × 0,66 cm = 54,78 cm. Amennyiben klasszikus vázgeometriájú, centiméterenkénti méretlépcsőben készülő vázat választunk, abban az esetben itt most az 54-es és az 55-ös méret között kell döntenünk