Akik rendszeresen bringáznak, napi 30 km felett, hogy nem unják meg?

Ugyanúgy, ahogy a minden nap futók sem unják meg, hogy napi 1 órát futnak edzésképpen.

Bringával 30 km egy óra sincs (ha komótosan tekergeted a pedált, akkor lehet akár 2 óra is, de aki edzésként bringázik, az simán megtesz 30km-t egy óra alatt)

Bringázás közben lehet élvezni a tájat, a jó levegőt, figyelni az évszakok/körülmények változását, mérni a teljesitményemet, a részidőmet (X km ideje pl.), kiszámolni, ha az rpm ennyi, akkor az X ponthoz kb mennyire kell felgyorsulnom, és még ezer dolog.

Nem mártírkodni kell, hogy jaj milyen unalmas a bringázás, hanem sportolni :)

Én inkább azt szoktam megúnni, hogy elmegyek arra a helyre, ahonnan kezdem a bringázást, aztán meg visszavinni a bringát onnan ahol befejeztem, hazaérni vele (ha a bringával máshol akarok tekerni, mint ahol minden nap szoktam).

Dehogy nem unjuk meg… még szép, hogy megunjuk mi is… van olyan nap mikor a hátam közepére nem kívánom…

Viszont megszokás, 15éve csinálom, ha kihagyok egy edzést, akkor meg az zavar, idegesít hogy kihagytam.

Télen a Margitszigeten gyűjteni a km-eket unalmas.

De ezt leszámítva mindig arra megyek, amerre kedvem van.

Amikor 15-20 km-re volt a munkahelyem, akkor erre az útra is volt 4-5 útvonalam. Hazafelé arra mentem, amelyikhez kedvem volt.

Bringán repül az idő. Mindig figyelni kell valamire, tehát nincs időd unatkozni.

#7: Pontosan! :)

Én pl. a Hűvösvölgyből megyek haza Rózsavölgybe. Tavasszal mikor már jó idő van, sokszor átmegyek a Városliget felé, és ekkora vargabetűvel tekerek haza... Vagy más alternatív útvonalakon. Közben a Dunaparton, vagy a MArgit-szigetn ki lehet feküdni napozni a napágyakra, aZtán tekerés tovább. :)