Szerinted előkerül-e Erős Zsolt hegymászó és a társa?

Most jelent meg:

"Egyelőre a nepáliak sem tudják, pontosan mi sodorta bajba a Kancsendzöngán eltűnt hegymászókat, köztük a magyar Erőss Zsoltot és Kiss Pétert. A dél-ázsiai ország turisztikai minisztere az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy egy tízfős serpacsapat megpróbálja beazonosítani a magasban a baleset helyszínét."-

Nem találgatni kéne

A felesége persze hogy ezt mondja

Nem akarja magát valamibe beleringatni,

mivel senki nem tud semmi konkrétumot-

(még a nepáliak sem tudnak semmit)

"Dipendra Paudel szerint serpák egy tízfős csapata megpróbálja majd beazonosítani azt a pontot, ahol eltűntek a hegymászók. A hivatalnok azt is mondta,

hogy helikoptereket és mentőegységeket indítanak útnak, ha már ismerik a pontos helyszínt."

Kollár Lajos meg minél hamarabb eltűnne onnan-

Csak nem lelkiismeretfurdalása van?

A Metropolban (lap) azt írták, h.

Carlos Soria (hetvennégy éves) azt mondta,

(a magyarok mellett) "nem találnak" egy koreait

és két serpát- Rájuk omlott a hegy

A jelek szerint arra már ők sem vállalkoztak, hogy a csúcs lejöveti útján felfelé haladva elébe menjenek a mászóknak, pedig ez lett volna az egyetlen mód, hogy esetleg életben találják őket"- mondta Farkas Péter,

a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.

Kollár Lajos, az expedíció alaptáborban maradt vezetője csütörtökön délelőtt arról tájékoztatott: bele kell törődni, hogy Erőss és Kiss már nem élte túl a harmadik éjszakát a 8000 méter feletti magasságban. Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda is azt közölte, már nem reménykedik abban, hogy a Himalájában eltűnt férje visszatér, hiszen ismeri a körülményeket, amelyek közt férje és hegymászótársa az utolsó napjaikat töltötték.

A kétgyermekes feleség - aki férjét többször kísérte el hegymászásokra - az RTL Klubnak úgy fogalmazott, a Kancsendzöngában az a nehéz, hogy nagyon hosszú ideig tart a csúcsmenet, nagyon hosszú a csúcsgerinc, vagyis sok időt töltenek nagy magasságban.

Hozzátette: nem tudja, hogy férje most miért ment ennyit - azaz miért vállalt be egyhuzamban egy 24 órás "csúcstámadást" -, ha egyszer ismerte a határokat. "Most átlépett minden határt, de gondolom, nyolcezer fölött nem lehet logikusan gondolkodni" - mondta Sterczer Hilda. "Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni" - mondta Farkas Péter. Erőss és Kiss csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után, előtte viszont még a csúcstámadó tábort sem érték el elég frissen és jó állapotban. "Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le érte, fura állapotba kerül"- tette hozzá hegymászó szövetség elnöke.

Kritikusan nyilatkozott a Kancsendzöngát a napokban szintén meghódítani szándékozó hegymászókról - nem említve Erősséket - Carlos Soria, a 74 éves spanyol hegymászó is, aki a világ 14 nyolcezer méter magas hegyéből eddig 11-et mászott meg, és maga is a csúcs megmászására készült a tragédia idején, de visszafordult, hogy biztonságban tudjon leérni. Mint ismert, Erőssék hétfőn annak ellenére indultak el a csúcsnak, hogy el sem érték a legfelső tábort - köztes tábort állítottak fel 7250 méteren -, és nyilvánvaló volt, hogy sötétedés előtt nem érnek vissza a hegyről. Soria úgy fogalmazott, "8300 körül jártunk, amikor láttam, hogy több hegymászó elindult utánunk, bármiféle biztosítás nélkül.

Eljutottunk egy pontig, ahonnét még 5 óra lehetett a csúcs, és tudtam, hogy ha innét feljebb megyünk, komoly gondok lehetnek az ereszkedéssel, mert ez már nagyon nehéz terep volt, sziklák, jég és hó vegyesen".

A spanyol hegymászó szerint a hegyen akkor lévő csoportok közül szinte senkinek nem volt elegendő kötele, még megfelelő orvosi ellátással is csak a spanyol csoport bírt. "Mindenkit ott ért baleset vagy ott fáradt el a csúcs alatt, ameddig nem értek el a fix kötelek" - tette hozzá Soria, aki szerint a magyar hegymászókért először azért nem indult mentőexpedíció, mert "nem akartak pénzt költeni a serpákra, most meg néhány teljesen kimerültnek közülük ajánlottak pénzt".

Ez az egéstz "expedíció" nagyon gyatrán lehetett felszerelve vagy kevés volt a pénz-

Arra miért nem fordítottak gondot, hogy legalább legyen náluk elég ivóvíz meg élelem?-

És miért nem a 7 600 méter magasan lévő táborban ütöttek tanyát?- Miért lentebb, hétezer kétszáz méteren?

Így sokkal több utat kellett megtenniük, mint

a többieknek-