A küzdősportban, ha nem számít az izomtömeg, az erő (a kigyúrtakat általában elverik), csak a technika, akkor mi értelme van egyáltalán a súlycsoportoknak?

Mert nem mindegy hogy egy 60kg-s verekszik egy 65 kg-ssal, vagy egy 90 kilós. A súlynak ereje van, nehezebb embernek nehezebb a karja is, sokkal nagyobb erőt tud bevinni már csak lendületből is, mint egy 60 kg-s vékonyka ember karja.

Egyszerű fizika

"a kigyúrtakat általában elverik"

. Na, új fiókod van?

Fizikaórán ha figyeltél, megvan a lendület, a munka, a teljesítmény mikéntje.

Nem baj, ha nem, vagy nem emlékszel, érdemes elővenni/kikeresni az összefüggéseket. Idő, út, tömeg, felület.

Ez már három különböző kérdés, mindegyiknél azzal kezdődik, hogy az attól függ...

1. Azért vannak súlycsoportok, mert egy versenyszerű, fair küzdelemben azonos esélyeket kell biztosítani. A tömegkülönbség indokolatlan (unfair) előnyt biztosít a fizika törvényei miatt a nagyobb tömegű versenyzőnek.

2. Erőkifejtés oldaláról az izomtömeg jobb, ha rövid idejű, nagy erejű dolgot kell művelni, a villámgyors mozgást viszont nagyban gátolja, ahogy a kitartó mozgásnak sem kedvez.

Becsapódási energia szempontjából a tömeg a egyik szorzótényező, a másik a sebesség. Ha eléggé fel tudod gyorsítani, a nagy tömeg mindent visz.

Egy pár tonnás lengősúly csörlővel csak 5 cm-t kimozdítva is olyan munkát végez azon a minyuri sebességen is, hogy képtelen vagy kézzel, 1 embernyi tömeggel megállítani. Szóval tömeg szorozva a sebességgel adja az energiát, a rombolóhatást pedig az elnyelés sebessége és felülete adja, sebességgel négyzetesen nő, felülettel arányosan csökken.

3. A kockahasú fittebb lesz valószínűleg az elhízottnál, egy küzdelemben ez döntő lehet, de függ a robbanékonyságuktól is, ami meg technika oldaláról jöhet.

Ha méterről rádugranak, mindkettő ugyanakkora energiával rendelkezik. Persze nem mindegy a felület mérete és az elnyelési idő miatt a milyensége sem.