Fehérjebevitel az egész testsúlykg-ra értendő vagy az izomtömegre?

Hogy kell kiszámolni az izomtömeg mértékét?

Amúgy egész testsúlyra értendő...

A protein szó a görög „próteiosz”, azaz „elsődleges fontosságú” szóból származik. Ha az emberi test víztartalmát nem számítjuk, a szervezet 70 %-a fehérje: egy 70 kg-os férfi teste így kb. 11 kg fehérjét tartalmaz, ennek 43 %-át a vázizmokban. A vázizomszövet mennyiségét szervezetünkben a szintézis és a lebontás szigorú egyensúlya határozza meg. Átlagosan egy emberben a vázizmok 1-2 %-a cserélődik naponta. Ez a folyamat égeti el annak az energiának a negyedét, melyet pihenés közben használ fel a szervezet. Ellentétben a szénhidrátokkal és a zsírokkal, az emberi test nem tudja tárolni a fehérjéket, azok folyamatosan ki- és beáramlanak a szervezetbe (ez az ún. fehérje- vagy nitrogénegyensúly). Beáramlás a felépítő és karbantartó folyamatok (anabolizmus) során történik, míg a kiáramlás a lebontás (katabolizmus) során. Ezért az emberi testnek folyamatos fehérje-utánpótlásra van szüksége, ám a nitrogénegyensúlyt számos tényező befolyásolja, úgymint a mozgás mennyisége, hormonok, öregedés, genetikai adottságok, betegségek, étkezések gyakorisága, valamint a bevitt táplálék mennyisége és minősége.

Fehérjeszükséglet

Nincsen általánosan elfogadott érték a szükséges napi fehérjemennyiség

meghatározásához! Normál aktivitású embereknek az általában ajánlott mennyiség napi 1-

1,5 g/testsúlykilogramm.

A komoly sporttevékenységet folytató testépítők esetében ez az érték nagyban

megnövekedhet, egészen 2-3,5 g/testsúlykilogramm bevitelig.

pl: 90 kg-os testépítő esetében: 2,7 g x 90 kg = kb. napi 245 g fehérje szükséges

A konkrét mennyiséget számos hormonális és fiziológiai tényező befolyásolja, ezért a

tényleges mennyiség nagyban egyénfüggő. Általánosságban elmondható, hogy a nagyon

gyors anyagcserével rendelkezők, vagy a nagyon keményen edzők profitálhatnak elsősorban

a magasabb értékekből.

Jelen állás szerint (egyéb kutatási eredmény híján) a magas fehérjebevitel egészséges

embereknél nem okozhat semmiféle egészségügyi problémát. (Természetesen ez nem igaz

pl. már fennálló vesebetegség esetén, ahol a túlzott fehérjebevitel a vesefunkciókat tovább

ronthatja!)

A szükséges mennyiség bevitelénél figyeljünk annak eloszlására is, hiszen a teljes

mennyiséget a nap folyamán több részletben kell biztosítanunk a szervezet számára, hogy

folyamatos legyen a fehérje utánpótlás a maximális anabolizmus elérése érdekében. A

szervezet nem is képes egyszerre korlátlan mennyiségű fehérje feldolgozására. Egy-egy

étkezésünk tehát minimum 40 g fehérjét tartalmazzon és általában teljesen felesleges

túllépnünk a 60-70 g-os határt, hiszen e felett már nagyrészt hasznosulatlanul távozik a

fehérje a szervezetből!

Tehát csinálják így is, úgy is :)

De fehérje és fehérje között és is óriási a különbség :)

BV érték, felszívódási sebességük, inzulin - hormon és sok sok egyéb okozati hatás mellett :)

Az emberi test fehérjetartalma: 16-20% (~ 10 kg) 46% vázizomban- 18% csontrendszerben - közelítő érték -

Ezek az összetett fehérjék képezik az emberi testben találhatóakat. A fehérjék biológiailag többé-kevésbé inaktív formában (vázanyagok csont, porc, inak, szalagok, izmok), és erős fajlagos aktivitással is jelen vannak a szervezetben ( hormonok, enzimek, plazma-fehérjék). A fehérjék ásványi anyagokat is tartalmazhatnak, pl. a csont alapanyaga kalciumot tartalmazó fehérje, az idegszövet foszforfehérjéje, a vörösvérsejt vas és rézfehérjéje .. stb

Az érvényben lévő számítási képletek alapján 2 féle közelítő értéket kaphatunk a 70 kg os embernél. 1. 3.36kg-4.02kg közelítő értékű fehérje van a 70 kg os átlagos testfelépítésű emberben , és 2. 11.2kg - 14kg közelítő értékű fehérje.

Én a másodikat tekintem elfogadottnak. A fehérje nem csak a sportban "ismert" savófehérje, komplexebb anyag.