Az oké, hogy régen teljesen más volt az élet, de?

azt eszel amit akarsz nem kell azt számolgatni nem értem h mi ez a nagy trend h mindenkinek aki épp elkezd gyúrni már mérlegre ki kell pakolni a kaját, és kimérni egyél amennyit tudsz v kivánsz a tested fogja tudni mennyi kell

ezzel úgy vagyok ha édesség kell azt eszem, egyébként napi szinten megy az is a testépítő életmódból maradt a gyúrás ha jól csinálod elég a kalória

Úgy, hogy régen más volt az élet:)

Egyébként te azt kutatod, hogy régen, hogyan éltek az emberek, és e-melett, hogyan edzettek?

Vagy csak lusta vagy, és kiskaput próbálsz keresni?:)

Nem tudom mit értesz régen alatt, de abban biztos vagyok, hogy mondjuk egy római kori katona sokkal egészségesebben táplálkozott békeidőben mint mi most, abban is biztos vagyok, hogy már akkoriban is tudták, mivel kell őket etetni ahhoz, hogy nagyok és erősek legyenek.

Apám mesélte, hogy nagy faterom még 60 évesen is egy szálkás izomkolosszus kőműves volt.

De azt is mesélte, hogy akkoriban még nem boltban vették, hanem otthon sütötték a kenyeret, amivel pont emiatt gazdaságosan bántak, és nem a sok kenyér kevés hús elvet követték, mint most egy szalámis szendvics, hanem egy vekni kenyér, meg egy jó nagy tányér akármilyen elkészítésű hús, emellett rengeteg zöldséget, és gyümölcsöt is ettek, valamint diót, mandulát, mikor minek volt a szezonja...

Tehát lehet, hogy ők nem számolták, hogy mit esznek, de ettől függetlenül én biztos vagyok benne, hogy egy sokkal "kiszámoltabb" étrendet követtek, mint a mai átlag ember...

Ez egy jóval bonyolultabb kérdés annál, mint amennyire a legtöbben belegondolnak.

Az izmosodásnak alapvetően két feltétele van: tápanyag és terhelés. Ha ez megvan, megy a dolog. Akkoriban sok nehéz fizikai munkát kellett végezni, ez adta a terhelést, és az ételek színvonala is azért jobb volt kissé, legalábbis nem volt élelmiszeripar meg minden pikula, és hozzá tudtak jutni a tápanyagokhoz. Igazából annyira nagy választékuk nem is nagyon volt, ették ami megtermett/megélt náluk. Na meg a testnek van egy olyan tulajdonsága, hogy kb érzi, mire van szüksége, így a férfiak valószínűleg tömték magukat hússal, zsíros hússal, hogy fehérjét és energiát szerezzenek, bár ők erről még nem tudtak.

Ott van az is, hogy az akkori izmos szint meg annak az izmos szintje, aki edz, nem biztos, hogy ugyanott van. Naturálban is el lehet érni náluk nagyobb izomzatot, rövidebb idő alatt, mivel az edzőknek ez a céljuk. A munkásoknak meg nem ez a céljuk. Megvan az a szint, amit nem igazán lehet csak érzésétkezéssel elérni.

Manapság meg jóval nagyobb a szellemi munkát végzők aránya, szóval aki az eszéből akar megélni, az felejtse el a testét? A programozástól, vegyészkedéstől, tervezéstől senki nem lesz izmos. De ha mégis ezt szeretné, hát nem jobban megéri egy szisztematikus, gondosan felépített és megtervezett program az optimális eredmény érdekében?

A legfőbb különbség tehát, hogy a munkásoknak az izmosodás, erősödés csak afféle "szükséges mellékhatás" volt, míg a hobbiedzőknek cél. És mivel hobbiedző, kedvtelésből edz, nem azért, hogy azt az eredményt felhasználja valamire.