Milyen sportot javasoltok?
Gyerekkoromban nem tanítottak meg kifejezni az érzéseimet, hanem csak azokat elnyomni. Nem érezhettem haragot, se dühöt, mert azok nem létező érzelmek. Csak a boldogság és a nevetés. Folyamatosan hiteltelenítettek, sajnos meg se tudtam indokolni a dühömet és a kétségbeesettségemet, mert arra se tanítottak meg, hogy megfogalmazni tudjam ezeket. És ha megfogalmazni nem tudom, akkor nincs is. Semmi probléma. Teljes érzelmi elnyomás, mert ő képtelen kezelni bármiféle konfliktust vagy bárminemű érzelmet, ami rossz fényt vetne rá.
Azóta felnőttem, függetlenedtem és folyamatosan érzékelem, hogy ez mennyire negatívan hatott rám. Ez igazából az apám oldaláról jött, az anyám nem ilyen. Ez akkor kristályosodott ki, amikor elváltak. Azóta járok pszihológushoz és rengeteget fejlődtem ennek hála, illetve a párom is sokat segít és támogat ebben.
Viszont rengetegszer érzem, hogy ez az elnyomás kezd felszabadulni, de én ezt nem tudom kontrolálni kezelni. Már megengedem magamnak, hogy dühös legyek, nem próbálom bemagyarázni, hogy nem valós az amit érzek, de ilyenkor legszívesebben dobálóznék és bántanám az illetőt, aki miatt ezt érzem. Csakhogy végül nem teszem, mert nem vagyok rá képes, hogy valakit bántsak. Eddig párna repült testvérek között.
Szeretném ezt az érzést redukálni, nem szeretnék agresszív lenni, ha valami negatív történik velem. (Mondjuk ezek az érzések ritkák, inkább csak családi dolgokban. Ha elmegy az orrom előtt a villamos nem gondolok arra, hogy betörném az ablakát vagy "elbeszélgetnék" a villamosvezetővel)
Milyen sportot/sportokat tudnátok javasolni? Esetleg bármi más technika?
Nem szeretnék senkit bántani, sem azt érezni, hogy bántani tudnám.
Előre köszönöm a segítséget!
válasza:
válasza:Előtted még sok munka van, amit a sport legfeljebb majd kiegészít, de a nagyját már pszichológussal fogod végezni.
A küzdősportok nagyon jól megtanítják a gyerekeknek, hogy a küzdelemnek nem része, annak nem indoka a másik irányába érzett érzelem (nem is lehet része egy pillanatra sem!). Lehetek agresszív úgy, hogy ebben nincs semmi személyes érzelem. A másik felé irányított agresszió nem az érzelem kifejezéséről szól, nem annak az eszköze.
Viszont egy felnőtt indulatkezelési problémáit nem feltétlen oldja meg, és amíg neked az agresszió az érzelmeidhez kapcsolódik, addig időzített bomba is lennél egy küzdősportedzésen. Az nem "csoportterápia".
Amikor viszont eljutsz egyfajta önuralomig, akkor érdemes kipróbálni, mert ha megtapasztaltad, hogy az agresszió nem egyenlő a haraggal, a bosszúval, a csalódottsággal, az elégtétellel, akkor az egyébként mindennapi negatív szituációkat is máshogy fogod megélni.
Köszönöm az eddigi válaszokat!
A küzdősport eszembe jutott, de jelen még korainak tartanám.
Úszni szoktam járni, de sajnos nem annyira rendszeresen, mint kellene. Az elmúlt hónapokhoz képest viszont sokat mozgok, fokozatosan jobb lesz.
"Amikor viszont eljutsz egyfajta önuralomig, akkor érdemes kipróbálni, mert ha megtapasztaltad, hogy az agresszió nem egyenlő a haraggal, a bosszúval, a csalódottsággal, az elégtétellel, akkor az egyébként mindennapi negatív szituációkat is máshogy fogod megélni." Erre esetleg lenne tanácsod?
válasza: válasza:#3 Mármint a negatív szituációk nem erőszakkal történő lereagálása?
A harag hatalom nélkül szart sem ér, és senkit nem érdekel, ha dühös vagy. Nem leszel tőle se félelmetes, se komoly, sőt, önuralom híján könnyen nevetségessé is válsz.
Hát ezért nem kelünk ki magunkból.
A küzdősportban pedig hamar megtanulja magát értékelni az ember. Itt nincs csapat, hogy arra lehessen fogni, ha kikaptunk, itt azért kapsz ki, mert a másik ott és akkor jobb volt. Ezzel úgysem tudsz mit kezdeni, csakis arra van ráhatásod, hogy saját magad mennyire hajtod meg, mennyit gyakorolsz, mennyit erősítesz, mennyi állóképességi munkát végzel, mennyire figyelsz edzésen, mennyire figyelsz magadra edzésen kívül (kaja, pihenés). Ezeken viszont mind te tudsz változtatni.
És ez egy nagyon jó dolog, mert a saját kezedben van a sorsod. Felszabadító érzés - igaz, a felelősség is teljesen a tied. Tudod, hogy mit érsz, és hogy nem kifelé kell bizonyítanod.
A legtöbb konfliktus oka az egó, a "fszméregetés", a hatalom ráerőszakolása a másikra, ez pedig szinte mindig valami külső megfelelés. Kinek, vagy minek látnak, keménynek, vagy nyuszinak látszom? Ez mind belső bizonytalanság, hisz állandó visszaigazolásra van szükséged.
Ha megszoktad, hogy a döntéseidért te vagy a felelős, akkor mindig, minden helyzetben fel tudod mérni, hogy vajon megtettél-e mindent. Ha igen, akkor miért lennél negatív. Ha nem, akkor hogy engedheted meg magadnak, hogy negatív legyél? (Vö.: Ha igazad van, miért ordítasz? Ha nincs igazad: Miért ordítasz?)
válasza:Krokettezzél! A krokett (croquet) egy nyugodt sport, ugyanis itt rákényszerül az ember arra, hogy nyugodt legyen. Fizikailag nem fárasztó, de mentálisan igen. Önkontroll és fókusz kell hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!