Ha valaki a hagyatéki tárgyalás előtt meghal, olyankor mi van?

Nagymamai örökségből édesapádnak járó részt a gyermekei öröklik.

Ptk.

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

/7:72. § [Az örökbefogadott öröklése]

(1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó szülő és annak rokonai után az örökbefogadó szülő vér szerinti leszármazójaként örököl./

Az örökséget visszautasító gyerekei nem örökölhetnek sehogy sem, mert nem esett ki az öröklésből (nem halt meg) szülőjük.

Ptk. 7:4. § [Kiesés az öröklésből]

(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót

Ilyenkor a többi arra igényt tartó örökös közt lehet felosztani (pl. ingatlanhányad, amit mostani értéke szerint több adósság terhel, mint amennyit jelenleg ér ezért nem kell egyik örökösnek, de várhatóan megugrik értéke, ezért kell a több tartalékkal rendelkező többi örökösnek), ha nem kell többi örökösnek mert pl. csak sok-sok adósság, akkor az államé (aki nem mondhat le róla, neki kell kifizetnie az adósságot).

"Ha valaki a hagyatéki tárgyalás előtt meghal, olyankor mi van?"

Semmi nincs. A jog szerint az öröklés az örökhagyó halálával áll be. Nem számít, hogy volt-e már hagyatéki tárgyalás, az már csak a dolog papírozása. Így nem beszélhetünk öröklésből kiesésről, hiszen itt senki nem esett ki az öröklésből - nagymamád után örökölt édesapád, utána pedig örökölsz te. Az öröklésből kiesés az a helyzet lenne, ha édesapád előtt halt volna meg, mint a nagymamád, de itt nem erről van szó.