Jogosan jelentem fel az embert?

Megbeszélni kell, hogy legyen tekintettel másokra, nem pedig azonnal feljelentei. Tudom, hogy mi ilyen feljelentgetős népség vagyunk, de nem rögtön mindenre ez legyen már az első reakció.

Lehet elég lenne szólni neki. Vagy ha nem elég, ráhívni egyszer-kétszer a rendőrséget, de nem azonnal menni és felnyomni. Azt pedig kénytelen leszel belátni, hogy ilyen időben a nappali órákban bármilyen munkát végezni közel lehetetlen, így az esti órákra maradnak a dolgok, mikor lehűl a levegő. Persze ezt sem kell zene mellett, de azért van a szád, hogy megbeszéld.

Tegnap nálunk este 11 kor hallgattak zenét, mégse zavart minket. Mégis álljunk vigyázva a saját kertünkben? Hadd lehessen már élni..

Egyébként lesz.ják a rendőrségen, hogy délután zenét hallgat a szomszéd, ha nincs a megengedett decibel felett.

teljesen jogszerűen hallgatja a zenét, ő is ember.

Ha éjszaka bömböltetné, még érteném, de délután...

Amúgy meg ha annyira zavarja: füldugó!

HÍREK

Túl hangos a szomszéd? Minden, amit a csendháborításról tudni érdemes

dr. Réder Erika

ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász

DR. RÉDER ÜGYVÉDI IRODA SHARE ON FACEBOOK SHARE ON PINTEREST SHARE ON GOOGLE+

Társasházban és kertes házban élők esetében is örök téma a csendháborítás, amelyet sokszor tévesen használunk a hétköznapokban. Tegyük tisztába a fogalmat!

HIRDETÉS

Ahhoz, hogy megértsük, milyen lehetőségeink vannak abban az esetben, ha a szomszéd lakásban éppen házibulit tartanak, vagy a szomszéd úgy gondolja, hogy vasárnap szeretne füvet nyírni a kertben, meg kell ismernünk a szabályozási lépcsőket.

Mentés

MÉG TÖBB HASONLÓ CIKK

Ki mondja meg, hogy tarthatunk-e kutyát a társasházi lakásban?

Vajon joga van-e a társasháznak megtiltania, hogy házi kedvencünk lehessen a lakásban? Jogász szakértőnk, dr. Réder Erika segít eligazodni az erre vonatkozó jogszabályok világában.

ELOLVASOM

Mint ahogy azt a haszonélvezeti jogról szóló cikkből már megtudhattuk, a tulajdonost megillető jogosultságok közül (birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog) a tulajdonost érintően, a haszonélvezeti jog fennállása a birtoklást, használatot, hasznosítást és a hasznok szedésének jogát jelentő korlátozás. Azonban egyéb korlátozásokat is rögzít a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény például. az 5:23. §-ban, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná. Természetesen a korlátozó szabály a lakás mindenkori használójára is igaz, legyen az a tulajdonos maga, esetleg a bérlő, vagy éppen a haszonélvező.

A zajkeltést – történjen az akár a lakáson belül, akár a lakáson kívül vagy akár a természetben, reggel, este, éjszaka vagy napközben – csak bizonyos mértékig kell eltűrni a szomszédoknak, vagy a társasház többi lakójának.

Arról, hogy az adott ingatlanra milyen szabályok vonatkoznak, társasházak esetén egyrészt a Házirendből, ezen túl minden ingatlan esetén a települési önkormányzatok – Budapesten a kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat – rendeleteiből tájékozódhatunk. Itt fontos megemlíteni, hogy nyilvánvalóan minden csendháborításnak minősülő magatartás egyúttal a házirendbe is fog ütközni, azonban nem minden házirendbe ütköző magatartás jelenti egyúttal azt is, hogy egyéb jogszabályban meghatározott szabályok megszegéséről is szó van, amelynek megsértése akár szabálysértési eljárást is maga után vonhat.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzatoknak lehetőségük van az általánosan előírtnál szigorúbb mértékben korlátozó előírásokat meghatározni.

Mentés

Ilyen általános jogszabálynak tekintendő a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, amely az úgynevezett szabadidős zajforrások zajterhelési határértékeit az alábbiak szerint határozza meg attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, illetve nappal vagy éjszaka történik a zajhatás.

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

A

B

C

1

zajtól védendő terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 06-22 óra

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) éjjel 22-06 óra

2

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

3

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

4

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

5

Gazdasági terület

60

50

A következő táblázat pedig megmutatja a határértékeket a helyiségen belül.

A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben

Sorszám

Zajtól védendő helyiség

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB)

nappal

06-22 óra

éjjel

22-06 óra

1.

Kórtermek és betegszobák

35

30

2.

Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban

40

–

3.

Lakószobák lakóépületekben

40

30

4.

Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben

45

35

5.

Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben

45

–

6.

Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei

50

–

7.

Éttermek, eszpresszók

55

–

8.

Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem

60

–

Zajok és korlátozások

Tekintsük át, hogy általában milyen típusú zajforrásokkal találkozhatunk és milyen tipikus korlátozásokat tartalmaznak az önkormányzati rendeletek.

A lakók nyugalmának biztosítása érdekében kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenység (pl. fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése) végezhető:

munkanapokon 7.00 óra és 20.00 óra között,

szombaton és jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 9.00 óra és 12.00 óra között, valamint 15.00 óra és 18.00 óra között végezhető,

vasárnap és munkaszüneti napokon ilyen tevékenység nem folytatható.

Mentés

Természetesen sosem jelenti a szabályok jogkövetkezményekkel járó megsértését, ha a zajkeltő tevékenységet az élet és vagyon megóvása, valamint a balesetveszély elkerülése érdekében végzik, legyen az nappal vagy akár éjszaka.

Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása 22.00 óráig engedélyezhető, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra. Kivételt képez az állami ünnepi tűzijáték időtartama és Szilveszter éjjele.

Általában tilalom alatt áll a hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlan, különleges zajokozás is. Gondoljunk csak a lakás vagy a ház, de akár a gépkocsi riasztójának lemerülőben lévő akkumulátorára, vagy olyan beállítására, amelynek hangja a legszebb álmunkból ver fel bennünket. Egyébként ezen berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos köteles gondoskodni, amellyel elkerülhetők a csendháborítási esetek.

Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórás közterületen 10.00 és 22.00 óra között folytatható.

Mobil szabadtéri hangerősítő berendezést közterületen naponta 10.00 és 20.00 óra között szabad üzemeltetni. A berendezés üzemeltetésének szándékát az Önkormányzat jegyzője részére, annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal be kell jelenteni.

Szabadtéri koncert közterületen – az állami, valamint az önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és az Önkormányzat által jóváhagyott rendezvények kivételével – 10.00 és 22.00 óra között tartható.

Jelentős zajkibocsátással járó, közterületi alkalmi rendezvények csak 10.00 és 22.00 óra között engedélyezhetők.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.

A fenti korlátozó szabályok azt a célt szolgálják, hogy a lakók nyugalmát biztosítsák.

Azonban a zajforrás nemcsak kívülről érkezhet, hanem az otthonunkat képező házból is.

Amikor éppen a jól megérdemelt pihenésünket töltjük lakásunkban és élveznénk a csendet, elmerülünk az olvasásban, tipikus, hogy a szomszéd akkor kezd neki nyitott ablaknál az új erősítője kipróbálásához, vagy kezdi el a gyakorlást a másnapi dob órára.

Mentés

CSOK 2019

Minden, amit 2019-ben a CSOK-ról tudni érdemes

A CSOK továbbra is az egyik legnépszerűbb támogatási forma, amely 3 évvel ezelőtti indulása óta számos pontjában módosult, változott. Jogász szakértőnk, dr. Réder Erika sorozatának legújabb részében ezekről esik most szó.

ELOLVASOM

Mint a korábbi cikkben olvashatták, a Házirendben kerülnek szabályozásra a lakásban végezhető építési- és szerelési munka, a zajt okozó háztartási és egyéb gépek használatának, a zenélés, éneklés gyakorlás szabályai. Zavaró lehet a szomszédban tartott kutya ugatása, a biztonsági riasztó határértéket meghaladó mértékű hangja, ugyanúgy, mint a szombat estére szervezett házibuli során szervezett karaoke verseny „önkénteseinek” éneklése.

Ugyanakkor, ha tudjuk előre, hogy zajjal járó tevékenységet mi magunk fogunk folytatni, célszerű a többi lakó előzetes hozzájárulását kérni a szabályoktól való eltéréshez, illetve minden esetben legalább egy tájékoztatást kifüggeszteni például az építési munkák kezdő és várható befejező időpontjáról. Fontos, hogy a jogszabályban meghatározott határértékek még a többi lakó hozzájárulásával sem léphetőek át, kizárólag csak valóban indokolt esetben!

Zavaró hangzavar? Ezt tehetjük

A jószomszédi viszony és a viták elkerülése érdekében célszerű a csendháborítót megkérni arra, hogy a zajt szüntesse meg.

Amennyiben szép szóval nem érjük el a célunkat, a következő szabálysértési és polgári eljárásokat kezdeményezhetjük:

1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a csendháborítást, mint szabálysértési tényállást kifejezetten nevesíti az alábbiak szerint:

„Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”

Az üvöltő zene egyértelműen indokolatlan, szerintem a késő esti fűnyírás is. Este 10-kor már sötét van. Hogyan nyír füvet?