Túlvett szabadság visszakövetelhető-e? Pénzben kötelezhető-e a munkavállaló a megváltására?

Itt mindent leírnak:

[link]

Ha esetleg az elmúlt évben bármit módosítottak amit te tudsz, és én meg nem, és a net sem adja ki, akkor meg nyugodtan röhögj ki mert látszik a kérdésedből hogy csak kötekedni akarsz az itteni emberekkel.

Fontos rész:

"Ennek megfelelően tehát, ha a munkavállaló a tárgyhónapban szabadságot vett igénybe, de ezt követően a munkaviszonya megszüntetésre kerül, és az elszámolás során kiderül, hogy az időarányosan járó szabadságnál több került kiadásra, akkor a munkáltató az utolsó havi munkabér elszámolását módosíthatja, és a munkavállaló munkabéréből a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint, azaz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül, levonhatja. Ugyanakkor a túlvett szabadság ilyen módon történő érvényesítésére csak az előző hónapban igénybevett többletszabadság esetén van lehetőség."

# 3

Ez egy egyszerű cikk, amit egy hétköznapi jogász írt, és valahogy értelmezi a jogszabályt. Ez nem azt jelenti, hogy ez valami alapigazság.

Azt gondolom, hogy amikor a visszakövetelés jogosságát alá akarja támasztani, akkor csak hantázik.

"Egyrészt a túlvett szabadságra járó díjazás jogalap nélkül felvett munkabér, amely hatvan napon belül visszakövetelhető a munkavállalótól."

Ez egy hatalmas csúsztatás, hiszen nem lehet jogalap nélküli a munkabér, ha a munkáltató kiadta a szabadságot. Nincs olyan, hogy utólag úgy dönt a munkáltató, hogy mégsem adta ki a szabadságot, így a kiadott szabadság után fizetett távolléti díj soha nem válhat jogalap nélkül felvett munkabérré.

"A Munka Törvénykönyvének egy másik rendelkezése szerint, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a munkavállalót."

Ez meg úgy gondolom, még nagyobb bullshit. Itt nem elszámolásbeli problémáról beszélünk. A szabadság kiadásra került, ez esetben távolléti díjat kell utána fizetnie a munkáltatónak. Továbbra sem lehet utólag a szabadság kiadását visszavonni, tehát ez nem ebből nem következhet az elszámolás módosítása. Az elszámolás módosításának oka lehet pl. az, hogy magát a távolléti díjat rosszul számolták ki előző hónapban, amit a következő hónapban korrigálnak.

Ahhoz képest, hogy tisztában vagy a válasszal és állítólag profival is konzultáltál s csak provokálni akartál, mégis elég gyorsan elbizonytalanodtál...

Természetesen követelheti a munkáltató a pluszban kivett szabik megváltását, ahogyan ez értelemszerűen fordított helyzetben is fennáll.

Kevesebb szabit vettél ki az évközi távozásod előtt, mint amennyi időarányosan járt volna - a munkáltató kifizeti a ki nem vett szabadnapokra járó összeget. Nyilván fel lennél háborodva, ha nem így lenne.

Több szabit vettél ki az évközi távozásod előtt, mint amennyi időarányosan járt volna - a munkavállaló visszafizeti az extra szabadnapokra járó összeget, pontosabban a munkáltató az ennek megfelelő összeget megtartja.

Volt már karrierem során erre és arra is példa, nem is merült fel egyik félben sem, hogy ez ne így menne.

Jogellenesen? Többet voltál szabadságon, mint amennyi a munkaviszonyt szabályozó jogszabály alapján járt volna.

Mivel pisztolyt nem foghatnak a fejedhez a munkahelyen, hogy azt az X napot még dolgozd le, ezért anyagilag tudod kompenzálni a többletszabadságot.

Téves az az érvelés is, miszerint a munkáltató felelőssége, hogyan, milyen ütemben adja ki a szabadságokat. Ugyan honnan kellene tudnia a munkáltatónak februárban, amikor kiad neked két hét szabit, hogy majd négy hónap múlva felmondasz?

Fordítva ülnek itt páran a lovon . A magyar munkamentalitásról kiváló képet ad ez a kérdés.

Abban igaza van valamelyik válaszadónak, hogy az Mt. konkrétan csak azt az esetet szabályozza, amikor a munkavállaló kevesebb szabadságot vett ki (125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.)

Azonban a 121. § (1) szerint: " A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár."

E paragrafus alapján egyértelmű, hogy a munkavállaló az időarányosan járó szabadnapokon túl igénybe vettekért felelős.