Ebben a helyzetben mit lehet csinalni?

Tévedés. Ez a csavar. Egy dolog, hogy nem kötelező indokolni, de ha indokolják, és törvénytelen indoklást tesznek, akkor jogot sértenek.

Ha próba idő alatt felmond, és nem indokol, akkor a próbaidő törvény adta lehetőségével "indokolják" a felmondást. Ez törvényes (indoklás: "próbaidő"). De ha próbaidő alatt mondjuk azt mondják, hogy azért mondanak fel neked egy autókereskedésben, mert pl. ateista vagy, és ezt így belemondják az arcodba, akkor az már jogsértés. Akkor már nem a próbaidővel indokolják a felmondást, hanem valami olyasmivel, amire hivatkozva nem lehet felmondani.

"... De ha próbaidő alatt mondjuk azt mondják, hogy azért mondanak fel neked egy autókereskedésben, mert pl. ateista vagy, és ezt így belemondják az arcodba, akkor az már jogsértés. Akkor már nem a próbaidővel indokolják a felmondást,.."

A felmondást nem kell próbaidőval indokolni, hiszen alapból próbaidőben van.

A két fél köt egy munkaszerződést próbaidőre, aminek felmondása esetén nincs szükség indoklásra. Ha ő nem indokol, minden szankció nélkül azt a joghatást idézi elő, hogy a jogviszony kettejük között megszűnik. Ha azt nézzük, hogy indokol, és oly módon amely rágalmazás, vagy becsületsértő, abban az esetben a jogviszony ugyanúgy megszűnik közöttük, mert ha indoklás nincs, akkor is megszűnik. Ha van, legyen az bármi, és ha olyan, melyre a bíróság jogerős ítéletben szankciót rendelhet el, akkor a szankció nem az lesz a munkáltató részére, hogy vegyétek vissza, nem beszélve arról, hogy a munkavállalót ezek után biztos nem látják szívesen a munkahelyen.

Lehetséges kiemenetel az ügynek, hogy visszeveszik, de nem azért, mert a sértő indoklás ezzel jár. A jogalkotó nem vak, látja, hogy azért, mert sértő indolást adtak a felmondásra, nem az lesz a kimenetel, hogy visszaveszik, mert ha akarják, akkor másnap ugyanúgy, csak indoklás nélkül elküldik.

A sértő indoklást generálhat egy peres ügyet, de nem ezek kimenetele, ha jogerős ítéletben kimondják a diszkriminációt vagy bármit, nem automatikus, hogy vissza kell venni a munkavállalót, erre mondom, hogy nem igaz.

Ettől eltérően mondjuk kártérítésre perelhet.

"Ha ő nem indokol, minden szankció nélkül azt a joghatást idézi elő, hogy a jogviszony kettejük között megszűnik."

Ebben egyetértünk. És abban is, ha pert nyerne, és visszaveszik, nem fogják szívesen látni. Nagyon nem, így valószínűleg mindent megtesznek azért, hogy törvényes úton mondjanak fel neki, vagy elérjék a közös megegyezéssel való távozást, vagy vissza se jövést.

De ha volt olyan hülye a munkáltató, hogy pl. tiltott diszkriminációval vagy más törvénytelen indoklással indokolta a felmondást, és ezt a munkavállaló bizonyítani is tudja, akkor szívás van.

Ilyen esetben eljárást indíthat a céggel szemben, mivel vele áll szerződéses jogviszonyban, és az elégtétel alapból az, hogy a törvénytelen cselekedetet, a jogellenes indoklással való felmondást semmissé teszik, vagyis nem az van, hogy a jogellenes indoklást "visszaszívatják", és marad a felmondás, mert ami "ragad, az tapad".

Bíróságon, vagy peren kívül meg lehet egyezni, hogy a munkavállaló megelégszik a kártérítéssel, vagy a munkáját akarja.

Másik, hogy a vele szemben jogellenesen eljáró konkrét személyt is perelheti, ha akarja az illető pl. sérelmi díjért, durva esetben feljelentést is tehet. Továbbá az ombudsmanhoz, és/vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulhat, amelyik szintén megbünteti a céget (de abból nem kap többet, max elégtételt).

A felmondás nem lesz semmis és nem lesz in integrum restitutio, mert a rossz indoklás nélkül is megszűnne a jogviszony.

Jól látod, fordulhatna az ombudsmanhoz is, de már nem. Ugyanis egy április jogszabályban kimondják, hogy eddig csak a nemzeti jogorvoslatot kellett kimeríteni a bírósági szervezetben (Kúria), de most már azt az álláspontot foglalják, hogy a hatékony jogorvoslat értelmében az Akotmánybíróság jogorvoslati lehetőséget is ki kell meríteni, és csak ebben az esetben fordulhatnak az ombudsmanhoz.

Arról nem is beszélve, hogy már biztos volt ehhez hasonló esete, és a Strasbourgi Bíróság ítéleténél nem csak a konkrét ügyben mondanak ítéletet, hanem a hasonló tényállásúaknál is. Így valószínű, hogy nem is döntenék el a panaszt, hanem a régi ítéletre hivatkoznának irányadóként.

(Pl ezért az a neve a Varga and others vs. Hungary, mert a Varga ügyben hozott ítéletet, a hasonló ügyekre is kiterjesztik, ők az others. Nem pedig minden ügyet egyesével elbírálnak és egy csomagba foglalják)

Szerintem mind a ketten értjük a másikat, és én el is fogadom mind a két véleményt. Részemről befejezettnek tekintem a beszélgetést. További szép napot!