Miért titkosítoták 30 évre a Szita Bence gyilkosságot?

nem titkosították a Szita Bence-ügy aktáit, de nem engedélyezte a betekintést az iratokba a bíróság. Egy olyan újságíró kérését utasították el, aki könyvet akart írni a brutális bűncselekményről, és ehhez kérte ki az aktákat, de nem kapott rá engedélyt.

meggyilkolt 11 éves kisfiú, Szita Bence kegyeleti jogait figyelembe véve utasította el a törvényszék elnöke a kérelmet a levéltári törvényre és a személyiségi jogokról szóló törvényre hivatkozva. Ezekben szerepel a 30 éves határidő, tehát szó sincs arról, hogy 30 évre titkosították az aktákat. Nem tartották szerencsésnek a nyilvánosságot, mert ha egy újságírónak hasonló célból kiadják az aktákat, mások is kikérhetik, esetleg fotókat másolhatnak ki belőle.

A szóvivő határozottan cáfolta a felvetést, miszerint egy azóta elhunyt tanú miatt rendelték el a titkosítást.

többnyire állambiztonsági okokra hivatkozva titkosítanak ügyeket.

nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének a személye indokolja a „diszkréciót”. Ez a szereplő pedig nem más, mint V. Andrea, aki állítólag sok befolyásos embert ismert Kaposváron. A bírósági tárgyalássorozat előtt V. Andrea öngyilkosságot követett el. Rendőrségi vallomása szerint egyszer találkozott a kiskamasz Bencével, akit furcsának talált, úgy vélte, megszállta az ördög, ezért imákat olvasott a fiúra. A nő akkor úgy vélte, hogy az ördög távozott a gyermekből.

[link]