Ha veszélyben érzem magam akkor már jogos az önvédelem?

egy ilyen helyzetben a túlélés a cél,nem pedig a következmények.

ha ezzel nem vagy tisztában,akkor soha nem élnél túl egy ilyen szitut.

amúgy meg az önvédelem megelőző támadást jelent,mert csak így tartható meg a helyzet irányítása.

az már más kérdés,hogy törvényileg mi helyes meg helytelen,én a dolog taktikai és logikai oldaláról írtam.

Jogosság és jogtalanság

„A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező ebben az esetben a jogot védi a jogtalansággal szemben. A támadás olyan tevékenység, amely megvalósítja valamely bűncselekmény vagy szabálysértés törvényi tényállását. A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegetőnek” kell lennie. Intézett a támadás akkor, ha az elkövető valamely, a különös részben büntetni rendelt bűncselekmény vagy szabálysértés törvényi tényállásának megvalósítását megkezdte. Közvetlenül fenyegető a támadás akkor, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy igen rövid időn belül reálisan tartani lehet. A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától.”

A szükségesség kritériuma

„Ha van jogtalan támadás, akkor annak az elhárítása szükséges. A szükségesség ebben az esetben azt jelenti, hogy a védekezőnek a jogtalan támadás elhárításához enyhébb védekezési mód nem állt rendelkezésére, mint amelyet alkalmazott. Ha volt más enyhébb mód az elhárításra, de annak megválasztásában a támadás okozta ijedtség vagy menthető felindulás a védekezőt meggátolta, akkor a cselekmény büntetendő, de a védekező nem büntethető a túllépés miatt. A védekező cselekmény jogszerűségének egyetlen kritériuma itt tehát a szükségesség, mely esetben a védekező cselekménye nem bűncselekmény vagy a védekező nem büntethető.”

Ijedtség és indulat

„A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás belőle ijedtséget vagy indulatot nem váltott ki, s az enyhébb elhárítási módot tudatosan tette félre, amikor a súlyosabb kimenetelűt választotta, mert ez által a jogos védelmet a megtorlás eszközeként alkalmazta, amelyre ez a jogintézmény nem ad felhatalmazást. Ha viszont az elhárítás mértékét a sértett azért lépte túl, mert képtelen volt ijedtségből vagy menthető felindulásból mérlegelni a védekezés mértékét, úgy a jogintézmény a büntethetőséget kizárja. Ennek alapja, hogy a védekező cselekménye nélkülözi a társadalomra veszélyességet, s ez által bűncselekményt nem valósít meg.”

A jogos védelem korlátai

a) verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe,

b) megtorlásként nem alkalmazható,

c) kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre,

d) támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől,

e) javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.

Definíciók

Megtorlás:

Megtorlásról akkor beszélünk, amikor a megtámadott részéről már nem számítható be menthető félelem vagy felindulás (beszűkült tudatállapot) a támadással felhagyó vagy arra képtelen támadóval szemben.

Kölcsönös kihívás:

A kölcsönös kihívás egyaránt jogellenes állapotot eredményez mindkét fél számára, ugyanis a támadás kiprovokálása verbális, amivel szemben a másik fél nem léphet fel jogszerűen fizikai erőszakkal.

Megdönthetetlen vélelmek

„Új elem a Btk.-ban a szituációs jogos védelmi helyzet bevezetése, melyben a törvény társadalmilag új és a taxative felsorolt eseteihez megdönthetetlen vélelmet társított. Ezen felsorolt esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha a védekező életének kioltására irányuló lett volna. Ilyen vélelmek azok, amikor a jogtalan támadást:

1. Személy ellen:

– éjjel, (Az éjjel meghatározása a bírói gyakorlatban, városokban 23:00-4:00, míg kisebb településeken 21:00-4:00 terjedő időszakot öleli fel.)

– fegyveresen, (Idetartozik, ha az elkövető (k) a bűncselekményt lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbanószer vagy robbanóanyag felhasználására szolgáló készülékkel követik el vagy annak utánzatával fenyegetve követi el a bűncselekményt.)

– felfegyverkezve, (Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.)

– csoportosan (Ha legalább három személy vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.) követik el.

2. Dolog ellen: (lakás)

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) csoportosan követik el.

3. A lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen követik el.

Ezek bármelyikének megvalósulása megalapozza a védekezés teljes szabadságát, amely azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ezért nem is vizsgálható.

Nem alapozza meg ezt a jogos védelmi helyzetet az a passzív magatartás, ha a lakásba jogszerűen bejutó személy utóbb a lakást felszólítás ellenére sem hajlandó elhagyni.”

Időbeli túllépés

„Ha a jogos védelmi helyzetben cselekvő a jogos védelmi helyzet megszűnése után, de a jogtalan támadás miatt kialakult menthető felindulásában követi el a cselekményt vagyis időbelileg lépi túl a jogos védelem körét, a cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül a Btk. 161. §.-nak értelmében, mely 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Tehát jogosan megvédheted magad, de miután pl. ártalmatlanná tetted a támadót, de utána még 72 késszúrást ejtesz rajta, na az már büntethető.

A kés egy élet kioltására alkalmas eszköz. Az ügyész is mindig ezzel jön. Ha egy ilyen eszközzel meg akarnak támadni akkor a jogod van bármeddig elmenni az életed, testi épséged megvédése érdekében. Jogod van előbb szúrni.

A védekezést a támadás megszűnését követően abba kell hagyni. Ha már ártalmatlan nem bánthatod. Nem dobhatod a menekülő hátába a kést mert az nem önvédelem. Akkor sem ha a telefonoddal szalad.

Azért történtek már vicces dolgok az új törvények óta:

[link]

De itt a két részeg állat eseténél is megtörtént a támadás, amit a másik tróger késsel hárított el és az éjszaka miatt mentették fel.

Az előző ezt írta:

"van késed kicsit komplikálja a dolgokat, mivel nem lehetne nálad,"

Miért is nem lehet nála kés? 8 cm-ig hordható közterületen kés, ennyi.

De az aggasztó, hogy a kérdező alig várja, hogy belevághassa a cimbibe a bökőt és nagyon keresi az igazolást :))

Drazicc:

"Ez mind amit az előttem írók írták akkor helyénvaló, ha az otthonodban támadnak meg."

A 3-asz hsz-ban idézett cikk a Btk. 22. §-on alapul.

Itt a cikkben az 1-es pont alatt vannak felsorolva, hogy mely esetekben kell életellenes támadást feltételezni lakáson kívül is, amikor tehát korlátlan mértékben és módon szabad visszatámadni.

Abban igazad van, hogy ha tanú nincs, és csak a kérdező szúrta meg a másikat, akkor kétesélyes, hogy elhiszik-e neki, hogy ő csak védekezett.