Ha meglöknek az támadásnak minősül?
Pl. van egy helyzet: beszól vissza szólok kiakarok állni az igazamért, de a csávó egy elmebeteg és szítja a balhét mert nem tudja elfogadni, hogy nem neki van igaza, ezért belém lök. Ilyenkor ha én beleütök 4-et 5-t a fejébe és utána kigáncsolom és ráfekszem és addig fekszem rajta ameddig meg nem bizonyosodok arról, hogy abba hagyta a verekedést és nem fogja tovább folytatni ha elengedem, akkor az önvédelemnek számít?
Illetve, ha olyanokat mondok neki, hogy gyere üss meg és megüt akkor az támadás-e?
És mi számít támadásnak ami ellen olyan önvédelmet használhatok, hogy vissza üttök és megverem (hatástalanítom)?
válasza:Hát én ma egy idióta csajjal találkoztam aki random elkezdett nekem parancsolgatni és meg akarta mondani nekem micsináljak, én nem tudtam tovább lépni ezen megmondtam neki, sajnos nem szépen amit megbántam, hogy nekem ne parancsolgasson és ne mondja meg mitcsináljak... nem így fejeztem ki magam, de én kiállok az igazamért, hát nem azért de tudja már hol van a helye....
Azért nem szépen fejeztem ki magam, mert felbosszantott és idegből is "vágtam hozzá" szavakat, bocsánatot kértem volna, de viszont belém állt még 2 ember, hogy hogy beszélek vele úgy, hogy inkább rájuk hagytam, nem volt nekem erre se energiám, se időm, hogy 2 emberrel és 1 idióta csajjal rendezzem a viszonyomat:)
Szóval nem biztos, hogy tovább állnék ha egy elmebeteg köt belém, ha az igazamról van szó :D Lehet, hogy elmebetegség, de ez van. Amikor nem állok ki magamért, úgy érzem, hogy gyenge vagyok, utána meg bánt a lelkiismeretem, hogy miért nem mondtam meg neki.
Az meg ha utána megmondtam neki, szépen levázoltam a helyzetet és rádöbbentem arra, hogy ja nekem van igazam.
Nem szeretek verekedni, csak megvédeni magam. Életembe nem támadtam neki senkinek komoly szándékokkal.
válasza:A leírtak alapján nem lehet eldönteni, hogy jogos volt-e a védelemi helyzet, több információra van szükség.
Azt fontos tudni, hogy a jogos védelmi helyzet a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetve ezeket fenyegető jogtalan támadás esetén jöhet szóba, az általad írt esetben akár meg is állhat, de miután elhárítottad a támadást, már nem alkalmazhatsz erőszakot, így kérdés, hogy mennyire volt indokolt a 4-5 ütés, illetve az ezt követő elgáncsolás, majd leteperés és földön tartás. Itt szóba jöhet az elhárítás szükséges mértékének túllépése, persze ijedtségre vagy felindult érzelmi állapotra lehet hivatkozni, de ennek megítélése elég szigorú a bírói gyakorlatban, tehát nem árt odafigyelni. Azt érdemes még tudni, hogy az arányos elhárítás nem követelmény, így egy lövéssel szemben egy erősebb arcra méret ütés is szóba jöhet, sőt az sem gond ha a támadó súlyos sérülést szenved.
Az 2. esetben pedig, szintén jó lenne tisztázni a teljes történeti tényállást, mert itt akár azt is meg lehet állapítani, hogy te magad provokáltad ki a támadást, ekkor kizárt a jogos védelem, de tudni kell a körülményeket, a részleteket.
Az utolsó kérdésedre a hozzászólásom 2. bekezdésben már válaszoltam.
Remélem tudtam segíteni.
válasza:#3-as vagyok, kimásolotam számodr a Btk. vonatkozó szakaszait:
A jogos védelem
21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
válasza:Még kicsit magyarázva a 3-as válaszoló hsz-át:
A jogos védelem arra szolgál, hogy megvédd magad (vagy mást) egy fenyegető veszély ellen. Tehát csak akkor jogos, ha okod van azt feltételezni, hogy ha nem lépsz fel ellene, abból neked kinéz egy verés, sérülés.
Ha sérteget, vagy akármilyen trágár módon az anyukádat szidja, attól még önmagában nem leszel tele zúzódásokkal, nem törik el a kezed. Ha meglök egyszer, attól sem. De ha a viselkedése alapján azt gondolod, hogy folytatni fogja a dolgot, és nem hagyja abba a tettlegességet, akkor megelőzheted a megverődésedet, és megcsinálhatod, amit írtál.
Azt ne felejtsd el, hogy nem az a lényeg, hogy mi történt, hanem hogy mi bizonyítható. Mert ha neked még a ruhád se lett piszkos, ő meg csupa vér meg véraláfutás lesz a végén, tanúid meg nincsenek, akkor nem biztos, hogy az általa kihívott rendőrök neked fognak hinni.
Jaaa, szóval ha én azt gondolom, hogy jön felém és megakar verni, akkor én megtámadom és addig csomagolom össze ameddig úgy érzem, hogy nem fogja folytatni.
és utána rendőrök kijönnek én elmondom neki, úgy jött felém azt feltételeztem, hogy megakar verni ezért védtem magamat.
Ha ezesetben aki felém jött volna azt mondja, hogy de én nem akartam megütni akkor mivan?
Illetve ha a felém jövő csávónak a barátnője aki mellette volt mind végig ameddig az esemény lezajlott, azt hazudja a rendőröknek, hogy én oda mentem és szétvertem a barátja fejét, akkor mennyi rá a lehetőség, hogy engem büntetnek meg? (Hazug tanú vallomás)
válasza:Mint feljebb írva vagyon:
"Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl."
Ez, persze, megint csak arról szól, hogy kinek hisznek.
Ha komolyabb az ügy, akkor lehet végezni egy hazugságvizsgálatot, ha a delikvens beleegyezik. Ezt amatőrök általában nem tudják kijátszani. Ha a másik fél nem is egyezik bele, de te igen, és azt hozzák ki, hogy igazat mondasz, akkor ez már valószínűleg elég arra, hogy téged ne büntessenek. Még ha arra nem feltétlenül elég is, hogy a másik felet büntessék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!