Kisbefektetők társulásakor milyen cég vagy egyéb egyesülési formában érdemes gondolkodni?

Ilyen összegek mellett egy sima kft. bőven elegendő.

Ha az is cél, hogy lehetőleg ne ismerjék a befektetők személyét (ún. csendes társak), akkor zrt.

Az ilyen célokra kitalált befektetési alapok más ligában játszanak, így ezek nem jöhetnek szóba, alapítvány gazdasági tevékenységre nem alapítható.

Bizonyos esetekben pedig egy sima szerződés is elég, nem kell hozzá cég.

Nem feltétlen magas a Kft. adóvonzata.

KIVA (kisvállalati adó) mellett lényegében csak az osztalék után adózol, ami 13%, ha nincs osztalék, nem kell adót fizetni.

Ügyvezetőknek ha van minimum 36 órás olyan jogviszonyuk, ami alapján be van fizetve utánuk a tb, akkor járulékot sem kell fizetni, ügyvezető pedig saját cégben dolgozhat ingyen is, tehát személyi jövedelemadót sem kell fizetni.

Iparűzési adó székhely- és településfüggő, bizonyos településeken egyáltalán nincsen, tehát ez sem költség, de ez is maximum a "haszon" 2%-a, amit bizonyos tételek csökkentenek, tehát a gyakorlatban ez kevesebb szokott lenni.

A befektetés tárgyától függően érdemes lehet alanyi áfamentességet választani, ilyenkor áfát sem kell fizetni, bizonyos tevékenységek meg eleve tárgyi áfamentesek.

A fentieket figyelembe véve tehát, ha a cég okosan adózik, a legnagyobb havi kiadása a számlavezetési díj és a könyvelő díja.

A legfontosabb szempont azonban, ami a kft. mellett szól, hogy a Kft. tagjainak korlátozott a felelőssége, tehát ha a befektetés bedőlne, akkor a tagok a cégbe vitt vagyon felett nem felelnek a cég tartozásaiért (vannak kivételek, de feltételezzük, hogy mindenki jóhiszemű és tisztességes). Nem tudom, hogy mi lenne a befektetés, de egy befektetés jellemzően kockázatos, a cégeket pedig pontosan erre találták ki, hogy nyugodtan lehessen kockázatot vállalni.

A "sima" szerződés úgy nézne ki, hogy egymás között ti megállapodtok, hogy xy befektetést hogyan kezeltek.

Tehát ha vesztek egy ingatlant 10-en, akkor ti a tulajdoni lapon, az adásvételi szerződésben, meg egyébként mindenki mással szemben magánszemélyként jelentek meg, de egymással szemben a szerződés szabályozza a viszonyaitokat. Tehát ha a szerződésben az van, hogy senki nem adja el a részét 5 éven belül, akkor senki sem adhatja el a részét 5 éven belül.

Ez konkrétan az ún. polgári jogi társaság, de cégeknél hívják szindikátusi szerződésnek is, ami jobban visszaadja a dolog lényegét: kívülről ti magánszemélyek vagytok, de egymás között megegyeztek, hogy ki hogyan jár el, hogy gyakorolja a jogait, mi a közös célotok, amelynek megvalósítását mindenki közösen vállalja.

Ennek előnye, hogy egyszerű, kívülállóknak nem kell tudnia róla, rugalmasan kezelhető.