Van-e rá mód, hogy jogilag és törvényesen egy nagykorú gyermek megtagadja az apját?

Szerintem bizony elképzelhető, hogy mégis van, de utána kell nézni.

Abból indulok ki, hogy alapos okkal, indokkal a szülő is kitagadhatja a nagykorú gyerekét, megfosztva pl. őt az örökségtől, stb. (még a köteles résztől is).

Szerintem a súlyos fizikai bántalmazás, amennyiben bizonyított, pl. nemi erőszak, vagy hasonló, az elegendő indok.

Ennek egyébként azért is lehet jelentősége, mert az új alaptörvényben benne van, hogy a gyereknek kötelessége eltartani a szüleit, de ha még önmagát se bírja eltartani, az apja meg terrorban tartja, na akkor gáz van.

Mindenképpen ügyvéd! Esetleg menj el a gyámügyhöz tanácsadásért. Mivel nagykorú vagy, nyilván nem fognak intézkedést végrehajtani hacsak nem valami speciális esetről van szó, viszont talán tudnak némi jogi tanácsadást nyújtani, vagy legalább abban tanácsot adni, hogy mely hivatalhoz stb. forduljál, netán ez teljességgel kizárt.

Én nem tudok ilyen lehetőségről. De nem számít, van-e. Ahogy már írták, változtathatsz nevet - nekem két ismerősöm is ezt tette, egy kis macera meg egy kis pénz, de lehetséges. A kapcsolatot sem kötelező tartani vele.

Az alaptörvényben rögzített tartási kötelezettség miatt sem aggódnék senki helyében. Ha esetleg tényleg bekövetkezik egyszer a jövőben, bár nem valószínű, hogy az apa tartási igénnyel lépne fel, akkor mehet a bíróságra, ott meg a gyerek szépen megindokolja, hogy miért nem jogos az igény (az elhagyástól kezdve a bántalmazásig sok minden lehet).

#4-est annyival kiegészíteném, hogy mindenről ami miatt szeretnéd "megtagadni" arról szerezz most írásos bizonyítékot (vagy felvételt pl. fénykép vagy egyéb módon) és tedd el, hogy ha 20-30 év múlva a tartási kötelezettség miatt kellene bizonyítanod miért nem vagy rá kötelezhető, akkor egyrészt te is pontosan tudj róla beszélni, másrészt legyen rá bizonyítékod is.

Amúgy miért akarod megtagadni?

Mert az ok fontos lehet annak megoldási módjában. Pl bántalmazás esetében feljelentést kell tenni és annak végeredménye lehet egy eltiltási határozat, de legalábbis maga a feljelentés bizonyíték lehet a későbbiekben.

#6 Igen, a kitagadás és a megtagadás nem ugyanaz, de ha elolvasod a kérdést, akkor látható, hogy nem az én hozzászólásomban van a hiba, a kérdező tévesztett: TÖRVÉNYESEN, vagyis jogi következményeket akart ezzel. A névváltoztatás alaplehetőség, ez vitán felül áll.

Azzal a korábbi hozzászólóval, aki azt állította, hogy nem most kell eljárni, hanem majd ráér, mert talán nem is kell, nincs igaza. Lehet, hogy az apja nem kérné számon, de lehet, hogy igen, nem ismerjük a helyzetet, nem ebből indultam ki tehát. Amennyiben az apa öregek otthonába kerül, és a nyugdíjából nem tudja fedezni az ellátását és a szállás költségét, akkor az új törvénymódosítás szerint az intézmény az apa kifejezett ellenkezésére is jogi úton követelheti a költségtérítést (gondolom, egy költséges műtétnél ugyanez lesz majd a helyzet, ha már az is fizetős lesz (alkotmányból már ki lett véve, mint állami kötelezettség, most már csak "kegyből" végzik úgy, ahogy).

Visszatérve: jogi úton nem lehet megtámadni egy határozatot azzal, hogy igen de ezer éve ezt csinálta az apukám, és ezért én ezt nem tartom jogosnak. Polgári peres ügynek és btk ügynek is van egy elévülési ideje. Erre majd azt fogják mondani, tetszett volna akkor eljárni. Utólag amúgy is hogyan tudod bizonyítani, hogy igazat mondasz?

#7

Ezzel annyiban vitatkoznék, hogy kitagadni is lehet valakit örökségből, méltatlanná válás címén, akár évtizedekkel korábban történt sérelem miatt is. Akkor sem kell, hogy a szülő feljelentést mutasson fel, hogy őt bizony elhanyagolta a gyereke és nem látogatta meg a kórházban 30 évvel korábban és azóta sem nézett felé.

van igazság abban amit írsz, de nem ennyire. A tartási kötelezettségnek határozott szabályai vannak, soha nem okozhat kiemelkedő anyagi terhet az eltartásra kötelezettnek pl. nem kérhetik el a jövedelmének nagy részét. És igen pontosan ott van annak a lehetősége, hogy mi az amivel elveszíti az illető az eltartására való jogát akár a gyerekével szemben.

Hát a kitagadás annyiban más, hogy általában a kitagadás oka, indoka egy hosszas folyamat. Nem úgy szokás valakit kitagadni, hogy 30 évvel ezelőtt nem látogatott meg a kórházban, de azt követő 29 évben kivakarta a szart is a seggemből, mert magatehetetlen voltam, akkor a 30 évvel ezelőtti okra hivatkozva kitagadom. Jogilag talán lehet, de szerintem ezt a "gyermek" megtámadhatja jogi úton, és nyerne.

Ott is az van: tetszett volna akkor kitagadni, aztán mással kapartatni a szart a seggből, és akkor jogos.

(A csúnya fogalmazás célja a szemléletesség, érzékletesség, nem akarok senkit minősíteni.)

Azt, hogy mit nevezünk megfelelő jövedelemnek, amiből már le lehet vonni, egy elég gumiszabály abban az értelemben, hogy mit nevezünk megélésnek. A vegetáció még nem az. Ha van három gyerekem (életszerű) és mindegyiket ki szeretném taníttatni, valami anyagi tőkét adni a kezükbe, ha nagykorúak lesznek, saját nyugdíj előtakarékosság, stb. máris ott tart az ember, hogy mindezt már elég vaskos fizetéssel valósíthatja meg, pedig semmi extra, csak céltudatos élet. Ha ebből levonnak egy olyan okból egy halom pénzt, ami valójában jogtalan, csak az intézkedést annak idején elmulasztotta a szülő, akkor magának köszönheti a bajt, és a gyerekeit fosztja meg valamitől egy méltatlan ember számára.

Továbbra is azt mondom: úgy tisztességes, hogy most indítasz eljárást, két okból is:

1. lemondasz az örökségről előre, legyen bármekkora. Az nem korrekt, hogy na megnézzük, hátha nyer a lottón, és ha nagy örökség lesz, akkor mégsem tagadom ki, ha meg nincs örökség, akkor nem gondoskodok róla.

2. felkészíted az illetőt arra, hogy mire számíthat

3. ha úgy véli, hogy jogsérelem éri, tud védekezni