Jogilag ez mégis hogy történhet meg?

Hiába zárná ki a végrendelet az egyik törvényes örököst (mert az adott férfi összes gyereke törvény szerint örököse, akkor is, ha nem is találkoztak sosem), akkor neki ennek ellenére jár a köteles rész, ami a törvényes örökség értékének fele.

Magyarul, hiába van a végrendelet, teljesen kizárni nem lehet a másik gyereket sem.

Egyik gyerek sem lett kitagadva, mert az nem azonos azzal, hogy kohagyják a végrendeletböl, erre más eljárás kellett volna. Mellesleg a kitagadásra semmi oka sincs jogilag az apának, az nem ok, hogy nem segített az ápolásban!

Az az apa elöre tájékozódott volna, akkor nem végrendeletet ír, ami szerint csak az egyik gyereke örököl, hanem más formát választ, amivel biztosíthatja a kizárólagos tulajdonjogot az általa preferált gyerek számára.

Az örökösödés, és egyéb jogi helyzetek pontosan szabályozva vannak törvény szerint, és ha az örökhagyó nem ismeri ki magát, így téves, törvényellenes módon akar a vagyonáról intézkedni, akkor az nem a törvény hibája, hanem az örökhagyóé.

Polgári pert lehet indítani, de ennek csak annyi eredménye lesz, hogy a perköltségeket is el fogják veszteni, mert a másik gyerek is jogosult az örökség egy részére.

Jól írja az első.

Kitagadni csak nyomós okból lehet valakit . Az nem nyomós ok, hogy nem látogatta az apját. Így a kötelesrész marad a fiúnak is.

"Értem, ezekszerint a végrendelet semmit sem ér"

De, mert így a fiúgyermek egyhatod részt kap, a lány öthatodot szemben a fele-fele aránnyal.

"Ez baromi nyomós ok"

Jogilag nem. A jogszabály konkrétan leírja, hogy mik a kitagadás indokai.

Utána olvasgattam egy kicsit, hogy mi a jogos kitagadás egy végrendeletből. Ezeket találtam.

" A kitagadás ugyanis csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát pontosan tartalmazza, és azt egy esetleges perben tényszerűen bizonyítani is tudják. Például, ha az örökös az örökhagyó, illetve másik örökös életére tört, sérelmükre bűncselekményt követett el, vagy nem teljesítette törvényes tartási kötelezettségét. De kitagadási ok lehet az erkölcstelen életmód és a durva hálátlanság is, például, ha az örökös a beteg, rászoruló szüleivel egyáltalán nem tartja a kapcsolatot."

" A kitagadás ugyanis csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát pontosan tartalmazza, és azt egy esetleges perben tényszerűen bizonyítani is tudják. Például, ha az örökös az örökhagyó, illetve másik örökös életére tört, sérelmükre bűncselekményt követett el, vagy nem teljesítette törvényes tartási kötelezettségét. De kitagadási ok lehet az erkölcstelen életmód és a durva hálátlanság is, például, ha az örökös a beteg, rászoruló szüleivel egyáltalán nem tartja a kapcsolatot."

" A kizárás és a kitagadás intézményét tehát nem szabad összekeverni, hiszen következményeik különbözőek. Kitagadás érvényességéhez érdemes szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítségét igénybe venni. "

Érvényes kitagadás esetén nem jár a köteles rész sem.

Bocsi a kitagadás duplán ment.

" Más a helyzet az öröklésből való kizárás esetén: végintézkedési szabadságunk részeként ugyanis bármelyik örökösünket kizárhatjuk az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás azt jelenti, hogy örökösünk csak és kizárólag a törvény által meghatározott kötelesrészre tarthat igényt. Kötelesrésznek nevezzük azt a minimum részesedést, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár, ha törvényes örökösnek minősül (vagy végintézkedés hiányában az lenne). A kizárás megtörténhet kifejezetten vagy hallgatólagosan is, azaz a törvényes örökös helyett más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, e döntést nem kell indokolni sem. Ám ez csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklést érinti, hiszen a kötelesrész kizáráskor is megilleti az örököst.