Miért mondják sokan, hogy a bíró nincs a vádlott sem a sértett ellen, vagyis neki a sértett és a vádlott is ugyan olyan ember?
Szerintem inkább a vádlott ellen van a bíró,mint vele. Volt,hogy a sértettnek mondta a bíró,hogy amikor kitört az ablaküveg,nem sérűlt meg,jaj az a szerencse,míg a vádlottnak mondta fennhangon,hogy arra nem gondol,hogy egy rongálásból más megsérülhet.
Ez alatt azt értem,hogy a bíró nincs semelyik fél oldalán,de másfelől a vádlott ellen van ő is mint vele.
Szerintem a vádlott ellen van a rendőrség,ügyészség,és a bíró is,a vádlott oldalán csak az ügyvéd van.
Miért gondolják sokan,hogy a bírónak ugyan olyan ember a szemében a vádlott is mint a sértett?
Szerintem a bírónak minden vádlott egy senki és mindet a rács mögé szeretné tenni,de a törvény köti a kezét.
Másik. Inkább az ügyészségre szokott hallgatni a bíró mint az ügyvédre és a vádlottra.
Ti,hogy látjátok ezt?
Van benne igazság?
A vádlott még éppen úgy nem bűnös, mint ahogyan a sértettről se bizonyosodott még be, hogy valóban sértették a jogait, érdekeit vagy vagyonát.
A bírónak az a dolga, hogy megismerje a rendelkezésre álló információkat, meghallgassa az összes érintettet, és az alapján döntsön.
Ha a vádlott ellen lenne azt neveznék koncepciós eljárásnak, mert már akkor eldöntené, hogy bűnös amikor ez még be sem bizonyosodott. Éppen így nem lehet a sértett oldalán sem, mert még nem derült ki, hogy valóban sértett-e és hogy a vádlott okozott-e neki sérelmet
A bűncselekmények ellen van a bíró és a jogszabályok betartásáért. Még akkor sem lehet a vádlott ellen, ha egyértelmű és nagyon rossz cselekménnyel vádolják, mert nem ez a dolga.
Hogy magánemberként miképpen vélekedik, az meg szíve joga, csak nem befolyásolhatja az ítélkezését.
És amikor a sértett hazudozik össze-vissza, a bíró meg nem hisz neki, felteszi a bizonyos keresztkérdéseket, akkor mi van? Mi van akkor, amikor a bíró felmentő rendelkezést hoz? Mi van akkor, amikor a bíró értékeli a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket és mondjuk enyhébb büntetést szab ki a vádlott mondjuk túlsúlyban lévő enyhítő körülményei miatt?
Ja, hogy erről eddig nem hallottál? Pedig képzeld, ilyen is van! Ugyanis a bíró így végzi a munkáját. Nem áll senki pártján, csak a vallomások, tárgyi bizonyítékok alapján hoz egy döntést. És az esetek túlnyomó többségében bizony a vádlott elkövette azt a bűncselekményt, amiért elítélik...Nem mondom, hogy nincs olyan, hogy valakit ártatlanul elítélnek, nem mondom, hogy nincs olyan, valaki ártatlanul kerül a bíróság elé, aztán felmentik és addig sajnos ártatlanul vitte végbe az egészet, de azért ez a kisebbik hányada a büntető ügyeknek.
Arról nem beszélve, hogy hagyjuk már, hogy az ügyvédek kinek a pártján állnak. Elárulom neked! Egyes ügyvédek annak a pártján, aki jól megfizeti őket.
Mondok egy esetet és nyugi, számtalan ilyennel találkoztam már, hogy a vádlott egyértelműen bűnös, konkrét bizonyítékok vannak ellene, vallomások, kamerafelvétel és az ügyvéd még ennek ellenére is támogatja a vádlottat a tagadásban. A bíróság enyhítő körülményként értékeli a beismerő vallomást, ezáltal kaphat enyhébb büntetést. Viszont amikor a vádlott az ügyvédje jóváhagyásával tagadja a nyilvánvalót, ezáltal súlyosabb büntetést kapva, az miért is szolgálja a vádlott érdekeit? Na, hát ennyit az ügyvédekről...tisztelet a kivételnek. Szerencsére akad számos normális ügyvéd is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!