Zaklatásért mit kaphat a sértett, és a vádlott?

A sértett nem szokott büntetést kapni - értelemszerüen.

A zaklató meg a figyelmeztetéstöl akár börtönig mindent kaphat attól függöen, hogy milyen módon zaklatja a sértettet.

Igen, ahogyan az első válaszban szerepel. Ha eljut odáig az ügy, hogy zaklatásért büntetést szabnak ki rájuk, akkor figyelmeztetést, megrovást, pénzbírságot, közérdekű munkára ítélést, egy évig is tartó szabadságvesztést is kaphatnak az elkövetők; ez utóbbit felfüggesztve, vagy letöltendően is.

Nem lehet könnyű és olcsó a mindig kilyukasztott bicikligumit javítani, cserélni. Ez, egyébként, nem zaklatás, hanem szándékos károkozás. Ha a szándékos károkozás 50-ezer forint alatti, akkor szabálysértés és szabálysértési bírság szabható ki érte, ha afölötti, akkor bűncselekmény, ezért már szabadságvesztés is kiszabható. Az azonos cselekmények értéke egy éven belül össze is vonható, tehát, ha sorozatosan csinálják és egy év alatt összesen 50-ezer forintot meghalad a kár, akkor már bűncselekmény. De, ezt az eljárás során állapítják meg, ehhez viszont feljelentést kell tenni.

Ahhoz, hogy vádlottak lehessenek, fel kell jelenteni őket. Ha eljárás indul ellenük, akkor gyanúsítottak lesznek. És ha vádemeléssel bíróság elé továbbítják az ügyüket, a bírósági eljárásban lesznek vádlottak. Addig csak te gondolhatod őket vádlottnak, de nem azok.

A Facebookos kamu regisztráció nem zaklatás. Nevesített személyiségi jog megsértése, a névviseléshez való jog megsértése lehet. Ha rossz képben tüntetik fel édesanyádat, akkor a becsület és jó hírnév megsértése is lehet. Ha, hozzájárulása nélkül, fényképét is megjelenítik, akkor a képmáshoz való jog megsértése is lehet.

Azért írtam, hogy lehet, mert ezeket bíróság állapíthatja meg. Ezek nem bűncselekmények, a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Bírósághoz lehet fordulni.

„Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.”

Lehet sérelemdíj megállapítását is kérni a bíróságtól. Ehhez nem kell bizonyítani, hogy anyagi kár érte a sértettet, csak azt, hogy a sérelem megtörtént. Ez akár jelentősebb összeg is lehet.