10 éves kislányt örökbe lehet fogadni, ha ő nem akarja?

Nem, nem örülök neki, hogy örökbe akarja fogadni a kislányt, ugyanis én töltöttem vele most két napot, én törölgettem a könnyeit, én hallgatom meg az anyja helyett, én csodálkozok rajta, hogy korához képest mennyire ragaszkodik a valódi apjához és a nevéhez.

Nem ítélkezek, a sógornőm úgy éli az életét, ahogy neki tetszik, én nem szóltam egy szót se amikor a testvérem halála után fél évvel már ez a férfi aludt az ágyában, nem szóltam amikor újabb fél év múlva elvette feleségül (voltam az esküvőn, nászajándékot is vettem), de amikor valaki kevesebb mint 1 év után, a gyereket alig ismerve kitalálja, hogy neki márpedig ez a szándéka, a gyereknek a nevét kell viselnie, na ez már olyan dolog, hogy elfogadhatatlan számomra.

"Gondold át, hogy a testvéred mit szeretne a lányának!" - azt szeretné, hogy ne kényszerítsék rá a gyerekre azt, ami ellen zokogva és kétségbeesetten tiltakozik.

Ahogy már írtam, ha először is megismerné a kislányt (mivel ez sincs meg), összeszoknának és megbarátkoznának, akkor anélkül is tudná saját lányaként szeretni, hogy papíron teljesen kitörölnék a testvéremet a lányka életéből, és megfosztanák az igazi nevétől.