Van olyan kitétel az alkotmányban vagy a törvényekben hogy a pénzedért mindenképpen kell kapj valamit, azaz ha fizettél valamiért?
Én a következő logikus következtetésre jutottam:
Legálisan mindössze 3 módon szabadulhatunk meg a pénzünktől, legyen az bankszámlán vagy kp -ban stb...
- Vehetsz árút: Ez egyértelmű, nincs mit magyarázni rajta. Kaja, pia, elektronikai kütyük, autó, ház stb...
- El is adományozhatod. Ha a hátad mögé dobsz egy húszezrest az is autómatikusan ez lesz hisz valaki megtalálja és felveszi.
- Vehetsz valamilyen szolgáltatás. Pl: internet előfizetés, masszás, fodrász, edzőterem használat, albérleti díj stb...
az adók is is ide tartoznak, bár most azt hadjuk mit is kapunk érte, arányos -e az...
(És persze vannak az előbbi 3.-nak kombinációi. Pl víz, villany ahol árút is kapsz és szolgáltatást is egyben hiszen hálózat fenntartást is ki kell fizetni.)
Nem véletlen hogy legális módot említettem, mert a pénz megsemmisítését a tv. bünteti!
Szerintem ezek amiket eddig itt leírtam, egyértelműek és cáfolhatatlanok, nem kell hozzá semmi tv. hogy így van és kész.
A kérdésem viszont az az alkotmányban vagy a tv. ekben van -e bármi ami ezt szabályozná. A fogyasztóvédelemnél talán van ilyesmi hogy ha fizettél egy áruért akkor garantálniuk kell annak használatát értékét stb... bár ezt sem tudom (megtalálni sem, mi alapjám)
De pl van -e mondjuk szolgáltatásnál főleg ott ahol előre fizetsz, hogy kell-e kapj valamit a pénzedért?
Pl:
- szállodai szoba és szolgáltatások mondjuk egy előre fizetett nyaralás esetén,
- vagy albérleti díj megfizetése - kontra a bérbeadó fenntartási kötelezettsége...
- Állambácsi adóért cserébe adott (vagy nem adott) "szolgáltatásai"?
Szóval az érdekelne van-e valamilyen általános érvényű alkotmányos vagy tv. -i kitétel ilyesmire, ami hivatkozási alap lehet bármilyen ügyben?
Kontra: Vagy simán foszthatóak vagyunk bárki által, és nem tudjuk megkövetelni az arányosságot illetve semmit sem?
#9 "Ne egy törvényt keressél mindenre, hanem másfelől próbálj gondolkodni."
Pontosan ezt teszem. Átgondolom logikusan miből mi következik/következhet. Egy egységes képnek kell összeállnia bennem a témában, ehhez kértem segítséget itt az internet népétől.
Amit viszont az itt idézett mondat előtt írtál az megint abból következik hogy nem értetted a kérdésem sem...lehet bennem van a hiba és tényleg nem fogalmaztam egyértelműen...nem tudom...talán #20-asként adott leírásomban konkrét példával érthetőbb.
válasza:A konkrét példádat, pont részletesen szabályozza az ide vonatkozó törvény:
"10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni
a) az épület karbantartásáról;
b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.
(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő - az (1) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.
(3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt."
"2. § ...
(2) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják."
Hmm. Na ez már konkrétum, amire nem emlékeztem amíg be nem raktad (bár most beugrott hogy ezt olvastam már). Köszi.
Bár tegyük hozzá ez sem túl konkrét, egyértelmű (sem korrekt) megfogalmazása a dolognak a törvényalkotó részéről, és most én leszek szőrszálhasogató:
- Mi az hogy karbantartás, az meddig terjed, mitől függ? Csak olajozás, szögelés, ragasztás... vagy alkatrészenkénti csere is?
- Mi az hogy központi berendezés?
- Közös helyiségek...itt mire gondol a lakóközösségi területre? Vagy két v. több szobás lakás bérlőinek közös használatú helyiségeire? És akkor magára a lakó szobára ez nem vonatkozik?
- És csak 2 cikkellyel kell lejjebb menni benne és ezt olvasod:
"13. § * (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik."
Egymásnak ellentmondó cikkelyek.
Így már érthetőbb miért hiányolom hogy általánosabban megfogalmazott rész is legyen erről minden tv.-ek fölött?
Konkrétan arra hogy a pénzfizetés kötelezi -e a másik felet bármire is. Szerintem igen.
Mert simán előfordul ilyen egymásnak ellentmondó kuszaság mint ebben:
És akkor mi marad, hogy épp ki hogy értelmezi?
De ezek szerint általános érvényű ilyesmire amit felvetettem nincsen azaz vagy beleírják minden tv.-be külön külön mit hogy merre (mint a fenti példában) vagy a szerződésekbe.
válasza:Törvény felett már csak az alaptörvény van, meg a vallásosoknak az atyaúristen... :)
Alatta lehet szabályozni, de erre felesleges lenne rendelet, szerződésben meg lehet. Amire meg nincs részletszabály, ott a józan ész az irányadó.
Központi berendezés: ami az üres lakás része
Ha meghibásodik, és bérbe adó nem akarja javítani, megjavíttatod, és küldhetsz ügyvédi felszólító levelet a bérlőnek, hogy fizessen, különben perre mész.
Fordítva is: ha lelaktad a lakást, felszólíthat a bérlő, hogy fizess, vagy perel. Itt is a józan ész dönt mindkét oldalon, hogy meddig menjen el a nézeteltérésben. Egy ügyvédi felszólító levél is 25 ezer forint, ha már idáig fajul a bérlő is elgondolkodhat, hogy érdemes e pert is kockáztatnia, bérbeadó ügyvéde munkadíja lehet többszázer. Ha idáig elmegy a bérbeadó, akkor elég biztosnak kell lennie abban, hogy igaza van.
Az is józan ész kérdése, hogy egy ajtót bérlőként magadtól megolajozol, de ha nem, akkor a bérbeadó azért magában, vagy hangosan anyázva ezt megcsinálja, mert emiatt ő sem akarja feszíteni a húrt.
válasza:Javítom magam:
Ha meghibásodik, és bérbe adó nem akarja javítani, megjavíttatod, és küldhetsz ügyvédi felszólító levelet a bérbe adónak, hogy fizessen, különben perre mész.
Köszi. Ez is hasznos információ. Így már azért lehet tudni hogy ilyen esetben mit lehet tenni. (Ügyvédi felszólító levél.)
De ez még mindig csak arra az esetre vonatkozik ha helyette végezted el, tudod bizonyítani és nem akar fizetni.
És nem arra az esetre ha mondjuk szólt az albérlő kérte és inkább felmond a tulaj, csak ne kelljen teljesítenie.
Viszont mondjuk mellékesen meszelést követel utólag visszamenőleg, úgy hogy az szerződésben sem volt, és ezen címszó alatt még a kauciót is el akarja tenni, nem akar vele elszámolni.
Én úgy tudom, (bár lehet megcáfoltok majd benne, mert már meg nem mondom honnan szedtem. :-) )
hogy a városi jegyző adhat birtokvédelmet a bérlőnek ha az fenyegetve van pl kaució elvétellel, kizárással stb. hiteles aláírt felmondás nélkül.
(Ez elvileg ingyenes "szolgáltatás".)
Sőt mi több ha pl elvégezted a bérbeadó helyett és viszed az áfás számlát meg a (before, after) képeket a dologról akkor akár annyi hónapra is kiadhatja ezt a jegyző amíg nem törlesztődik. Tehát mondjuk 2 havi kaució + 6 havi bérleti díjnak megfelelő összeg = 8 hónapig megvéd úgy hogy kiküldi a tulajnak levélben hogy oda sem mehet.
Nyilván egy ilyen után a bérbeadó perre megy, vagy legalább megpróbál kilakoltatást kérni az illetőre.
Feltéve ha az ügyvédje erről egyéb okok miatt le nem beszéli. :D
válasza:A törvény a felmondás szabályait is részletezi (határozott idejű, határozatlan idejű szerződések, havi, napi bérleti díj megállapítása esetén...) Pl. ha nem határozott idejű, havi bérleti díjas, akkor rendes felmondással hónap 15. napjáig következő hónap végével mondhat fel az albérlő.
Ha pl. egy százezres sütőt nem javít a bérbe adó, és határozatlan idejű az albérlet, akkor nem feszíteném józan ész szerint perig az ügyet, hanem néznék új albérletet. De 10 ezerért megjavíttatnék gyorsan egy rossz csapot, küldeném a számlát bérbe adónak, ha nem fizet itt sem mennék tovább. Ha felmond a bérbe adó, akkor pedig a felmondási idő végén kiköltözök, előbb nem.
Ha egyhavi kauciót akar lenyelni meszelésre hivatkozva, akkor mondom, hogy küldje az ÁFÁ-s számlákat, figyelmébe ajánlom a NAV-ot, de még ha nem ajánja fel, hogy csak félhavi legyen, akkor sem megyek feljelentgetni, mert nem az én stílusom.
Ha három havi lett kikötve, akkor már beköltözéskor gondosan körbevideózok mindent, ugyanígy kiköltözéskor is. Ha egyértelműen biztos vagyok benne, hogy nem jogos, hogy 3 havit lenyelt, akkor perelek.
Mondjuk a Nav-al való fenyegetőzésig én nem mennék el szükségtelen is. (Zsarolás is?)
Itt van rá 2 példa is hogy miért nincs rá szükség.
- Van egy rendelet tudtommal, (igaz lehet NAV-os) ami előírja hogy ha nem banki átutaláson keresztül fizet a bérlő akkor köteles vezetni (a pénzt kapó) bérbeadó a pénz átvételeket. Ha ezt elmulasztja és bíróságra jut az ügy bárki részéről, ezt kérni fogják tőle.
Ha nincs az kapásból bírság a mulasztásért akár több 100k is függetlenül attól kinek van igaza. Plusz nem tudja bizonyítani mikor és mennyit fizetett vagy nem fizetett a bérlő, ilyen irányú követelése kapásból elúszik.
(kivéve persze ha voltak pl 8 napos felszólításai a hivatalos felmondás előtt és azt a bérlő nem fellebbezte nem cáfolta...)
- 2012-es módosítás óta elvileg mind kötelesek lennének átadni az energia hatékonysági tanúsítványt (vagy annak hitelesített másolatát) még szerződéskötés előtt.
Nekem sem adta senki még kérésemre sem. Feltételezem máshol sem történik meg.
Pedig ami tv. -be van iktatva az tv. szegés!
Simán el tudom képzelni ha pl szigeteléssel/ablakkal kapcsolatos vita jut bíróságra akkor kérik/nézik és ha nem történt meg az átadás büntetnek. Súlyosabban mint a rendelet megszegését, így az meg sok 100 ezer forintos bírság lesz a tulajnak. Függetlenül attól kinek adnak később igazat.
Szóval nem fog itt senki közülük bíróságra menni. Vicc ez az egész rendszer.
Tisztességesen fizető bérlőktől kezdenek utólag és visszamenőlegesen követelőzni légből kapott összegeket, miközben horror összegeket kérnek el és fizetnek ki a bérlők, miközben ezért ellenszolgáltatást teljesíteni nem akarnak, sőt még a nem bérlőre tartozó dolgokat is át akarják csűrni (biztosítás, közös költség hitel és előre gyűjtés részei) és miközben törvénytelenségek, szabályszegések sorát követik el, fenyegetőznek, zsarolni próbálnak...stb...
Én már az utolsó ilyet 1 évvel ezelőtt "pofánröhögtem" és megmondtam neki fordulj bírósághoz. Érdekes nem ment...
De még így is alul szabályozottnak tartom az egész témakört, lehetne részletesebb, pontosabb a tv. megfogalmazása. Ezért kérdeztem nincs -e általánosabb mindenre kiterjedőbb alkotmányos kitétel esetleg. Úgy néz ki sajnos nincs... :/
[2018]
"Vagy pl. állambácsit elővehetem-e bírósági úton ha nem olyan szolgáltatást nyújt konkrétan valamilyen célra (címkézett pénz) beszedett adómért ami elvárható?"
[2022]
Az Állam én vagyok (Jáksó) :)
De viccet félre: mint az mára közismert tény, az Állam Nőnemű. Lesz. Egy bárca'nélküli pszeudotörpe személyében. Köszönjük, Emese!
Az állam pénzköltését, hasonló módon, egy tag megpróbálta a minap' akként bírálni, hogy ő a maga részéről visszaigényelt x százezer forintnyi adót (SZJA), mondván azt nem megfelelően költötte el a Magyar Állam (és a törvénykezés...), mire fel - ha jól értesültem: jogerősen is - büntetőügyben bűnösnek kiáltották kifele' közokirat-hamisítás és csalás (?) vádjával, a NAV feljelentésére...
Amúgy a Magyar Állam mint "önálló entitás" nem jogképes, így nem is perelhető (szégyenletes módon: az [MK]OGY vagy egy helyi önkormányzat (képviselő)testülete sem....).
Az Állam egyes "szervezeti egységei" a perképesek - na ez meg sok esetben azt jelenti, hogy körmérkőzéssel győz az Állam, mert meghal a felperes, amíg az alperesi oldalon állandóan egymásra tolják a felelősséget...
[Egyebekben]
1. A kérdés minősége minden - nyelvi, stiláris, formál-logikai, jogi-logikai és gyakorlati, érdemi-tartalmi - tekintetben is kritikátlanul gyalázatos.
2. Azért itt egyesek, pedig láthatóan jogászok, képesek 4 sorban is nettó baromságokat felírni, miszerint (pl.) a Ptk. egyedül szabályozza a szerződések kérdését. Ehhez mérten - sajnos vagy sem, de - van egy halom ún. kógens anyagi jogi szabály, amely(ek) akár diszpozitív, akár szűkítő-korlátozó jelleggel, de sokszor igen ütősen tudnak eltérni a generikus főszabályokat tartalmazó Ptk. (egyes) rendelkezéseitől.
Ilyen kógens joganyag pl. a - mára meglehetősen szétforgácsolt - Eht., azaz az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. (és felhatalmazása által az NMHH Rendeletek, pl. az ún. Eszr.).
Hogy az Eht. mint a Ptk.-t jelentős tárgykörökben felülíró joganyag jelentőségét bemutassam, egy sokak által a szakmából sem ismert következményét ismertetem, röviden:
A BH2011. 255. alapján, amely egy 2010-es LB (ma: Kúria) döntés, úgy 2011 közepétől az NHH (ma: NMHH) érvényesen dönt a kötbérek jogosságáról és összegéről (a teljes BH-t lásd a legvégén).
Előtte 2005-2010 között azzal söpörték le a Fogyasztó Előfizetők kéréseit (kérelem), hogy a polgári bíróság az illetékes.
3. Álláspontom szerint a bankjegyek (vagy pénzérmék, együtt: pénz) megsemmisítése (ebbe a rongálás is beleértendő) nem bűncselekmény, és tudtommal pl. szabálysértésnek sem minősül. A más pénzének megsemmisítése sem azzal vagy azáltal lesz büntethető, hogy megsemmisítetted...
4. A - helyesen (*) - Alaptörvény szerintem cca. közvetlenül is tartalmazza az alaptételt, hogy "a pénzedért kapjál valami", bár talán ezt a védelmet csak mint Fogyasztó(k) érdemeltük ki:
M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
(*) Mondjuk pont leszarom', mert lassan hetente felülírják, és messzi' öncélúan, de a pontosság kedvéért, ugye...
5. Amúgy az Alaptörvény közvetetten is tartalmazza az igényeidben írtakat:
XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
(4) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
6. A Ptk. mint a "Magyarország jogrendszerének alapja" kitétel első megtestesülése', álláspontom szerint annyiban "super'cogens", hogy a rPtk. 1-7. §-ok, és a - legalábbis a kérdéses témakörben - lényegében "ugyanazokat a kikötéseket" tartalmazó, 2014.03.15. óta hatályos ("új") Ptk. 1:1.-1.6 §-ai szerinti alapkövetelményeket semmilyen más anyagi jogi szabály nem írhatja (hoppá: nem írhatná!!!) felül, és ezek együttesen már megfelelnének a kért kikötésnek, ha amúgy a jogalkalmazás és a jogszolgáltatás (lehánykori nevén (i)gazságszolgáltatás) jóhiszeműsége adott lenne (szerintem nem adott!):
[rPtk.] [A törvény célja]
Ptk. 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat — ha eltérően nem rendelkeznek — e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.
Ptk. 3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak valamennyi formáját.
(2)–(3)
[A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése]
Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)–(3)
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
Ptk. 6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
Ptk. 7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.
(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
[Ptk.] 1:1. § [A törvény hatálya]
E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.
1:2. § [Értelmezési alapelv]
(1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.
1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]
(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.
1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat.
(3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
1:6. § [Bírói út]
Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bírói útra tartozik.
7. Röviden utalnék, miért nem adott a Ptk. legelső kikötéseinek jóhiszemű alkalmazása: pl. van egy olyan kikötése a már hivatkozott Eht.-nek, miszerint ún. szerződéskötési kötelezettsége csak az ún. egyetemes szolgáltatóra áll fenn. No, ebből azért az nem következne, hogy a DIGI Kft. (ma már a "polgári érdekeltségű" 4iG tulajdonában) 2010-ben azzal mondott fel e sorok írójának, hogy nem fedezi az előfizető által - fogyasztóvédelmi tevékenységével - okozott költségeket az ÁSZF-ben kikötött előfizetési díj, amely díjat a DIGI Kft. egyoldalúan állapított meg, és a függetlennek mondott magyar polgári bíróságok, mindhárom fokon, tehát az (el)Kúriáig bezárólag, egyöntetűen akként foglaltak állást, hogy nem érvénytelen a felmondás, mert hiába írja elő az Eht. (és az Eszr) a felmondás kötelező elemének az indokolást, expressis verbis: le van az szarva, hogy az indokolás egyébként igaz-e, alapos-e és (főképp!) tisztességes-e, mert az is elég, ha valamit (bármit) odavéstek; illetve a "szerződéses szabadság" épületes jogintézménye örvény a DIGI Kft. azt tesz, amit csak akar .. mert "nem egyetemes szolgáltató". Ha valaki felszisszenne, akkor igaza van, mert ez éppen és pont ugyanaz, mint a "Kivéve a Gyevi Bírót." jellegű hírös' kikötés.
De levezethető az "alaptörvény" nettó szemen'köpedékelődzése pl. akkor és abban is, amikor a polgár otthoni nyugalmát biztosítani rendelné a terminus technikus superior, ám a Zajtörvényt' (a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. és különösen annak 3. melléklete; a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet és különösen annak 3. melléklete) úgy fogalmazták (és fogalmazzák) meg, hogy gyakorlatilag 22/24 órában jöhet az ember pofájába tőle 4 méter távolságban a Harmat utcában (Kőbánya-Óhegy) az állandósult gépjármű átmenő-forgalom, és fentről a ferihegyi kirepülési útvonalak 2014-es módosítása után a túl alacsonyan és túl kis ívben "kanyarodó", korábban északi irányban felszállt és délre és nyugatra (a forgalom 70+ százaléka) az országból kilépő alu'madarak, az NEM KÉPES meghaladni a "közlekedési zaj" törvényes 65 dB(A) behatási "plafonját", mert a zajmérést jellemzően 30 perces szakaszokra osztják a pl. 8..16 órás ún. megítélési időben (nappali, esti, éjszakai), és átlagolják, ezért lesz a "megítélési időtartamra vonatkozó számított egyenértékű A-hangnyomásszint", mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár percenként elmegy melletted - pl. 10 másodperc alatt mindennel együtt - egy hatalmas kamion, de a fennmaradó 50 másodpercen át csak az alapzaj "hallható", így ha a tényleges zaj maga 80 dB, annak csak egyhatoda, cca. 14 dB jelenik meg, mert nem folyamatosan van jelen... tehát ha percenként ijedsz fel a zajra, az már nem zaj!
Szeretettel:
'a' robi
_____________________
Maus Róbert Péter
jogi asszisztens, tanácsadó
www.tele-maus.hu
Szolgálati post'scriptum: Mi a búbánatos lófazsér' kell az üzenetekben (!) Google hirdetéseknek lenni?!
BH2011. 255. Az előfizető által a távközlési szolgáltatótól követelt kötbér és az annak alapjául szolgáló jogvita elbírálására - függetlenül attól, hogy az az előfizetői szerződés megszegése vagy az előfizető által bejelentett hiba határidőn belül való kijavításának elmulasztása miatt keletkezett - a polgári perben eljáró bíróság nem rendelkezik hatáskörrel. Ezért a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, ennek hiányában a per megszüntetésének van helye [2003. évi C. törvény 143. § (1) és (3) bekezdés, 16/2003. (XII. 27.) IHM rendelet 12. § (7) bekezdés, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont és 157. § a) pont]. (LB a Pfv. IV. 20.765/2010. számon)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!