Van olyan kitétel az alkotmányban vagy a törvényekben hogy a pénzedért mindenképpen kell kapj valamit, azaz ha fizettél valamiért?
Én a következő logikus következtetésre jutottam:
Legálisan mindössze 3 módon szabadulhatunk meg a pénzünktől, legyen az bankszámlán vagy kp -ban stb...
- Vehetsz árút: Ez egyértelmű, nincs mit magyarázni rajta. Kaja, pia, elektronikai kütyük, autó, ház stb...
- El is adományozhatod. Ha a hátad mögé dobsz egy húszezrest az is autómatikusan ez lesz hisz valaki megtalálja és felveszi.
- Vehetsz valamilyen szolgáltatás. Pl: internet előfizetés, masszás, fodrász, edzőterem használat, albérleti díj stb...
az adók is is ide tartoznak, bár most azt hadjuk mit is kapunk érte, arányos -e az...
(És persze vannak az előbbi 3.-nak kombinációi. Pl víz, villany ahol árút is kapsz és szolgáltatást is egyben hiszen hálózat fenntartást is ki kell fizetni.)
Nem véletlen hogy legális módot említettem, mert a pénz megsemmisítését a tv. bünteti!
Szerintem ezek amiket eddig itt leírtam, egyértelműek és cáfolhatatlanok, nem kell hozzá semmi tv. hogy így van és kész.
A kérdésem viszont az az alkotmányban vagy a tv. ekben van -e bármi ami ezt szabályozná. A fogyasztóvédelemnél talán van ilyesmi hogy ha fizettél egy áruért akkor garantálniuk kell annak használatát értékét stb... bár ezt sem tudom (megtalálni sem, mi alapjám)
De pl van -e mondjuk szolgáltatásnál főleg ott ahol előre fizetsz, hogy kell-e kapj valamit a pénzedért?
Pl:
- szállodai szoba és szolgáltatások mondjuk egy előre fizetett nyaralás esetén,
- vagy albérleti díj megfizetése - kontra a bérbeadó fenntartási kötelezettsége...
- Állambácsi adóért cserébe adott (vagy nem adott) "szolgáltatásai"?
Szóval az érdekelne van-e valamilyen általános érvényű alkotmányos vagy tv. -i kitétel ilyesmire, ami hivatkozási alap lehet bármilyen ügyben?
Kontra: Vagy simán foszthatóak vagyunk bárki által, és nem tudjuk megkövetelni az arányosságot illetve semmit sem?
válasza:# 9
ez a dolog nem a kérdésedhez tartozik. Ott egy szolgáltatásért fizetsz, ami egy szerződésbe van foglalva. Általában ez szokott lenni:
"A bérbeadó biztosítja a bérlőnek a fenti ingatlan rendeltetésszerű használatát (magyarán működjön már az a rohadt ablak) a bérlés idejére" stb.
Te itt a bíróságon azt mondod, hogy azért kötelezed a bérbeadót kártérítésre (a pénz átadását követően amit ő nem akart visszaadni), mivel a szerződéseteket megszegte.
Ne egy törvényt keressél mindenre, hanem másfelől próbálj gondolkodni.
válasza: válasza: válasza:Az arányosság megfoghatatlan fogalom.
Ami egyiknek kincs,az a másiknak szemét.
- Mi ez?
- LóSz@r.
- Mennyibe kerül?
- Kilója 70 erer euro.
- Micsoda? Nem szikkadt ez, hogy ilyen olcsó?
Az arányosság a kereslet-kínálat alapján változik. Ami ma drága, holnap olcsó lesz (mobil teló) és viszont (eredeti míves fabútor).
válasza:Csak két megjegyzés, és nyugodtan nevezhetsz szőrszálhasogatónak (pedig nem vagyok az :D)(
"Az albérleti tv.-t ismerem abban van olyan kitétel hogy az ő költségére elvégeztethetem (áfás számlát kell kérni róla) és köteles kifizetni. De van-e máshol?"
NINCS olyan, hogy "albérleti törvény". Lakástörvény a keresett szó. ;)
(És akkor még belemehetnénk, hogy az esetek közel 100%-ában nem is "albérletről" van szó. Ha te egy tulajdonostól bérelsz lakást, akkor bérlő vagy. Ha egy bérlőtől bérelsz, akkor vagy albérlő.)
Egyébként nincs máshol.
A bérleti szerződésben rögzítették a felek kötelezettségeit, ill. jogszabály rendelkezik néhányról (a már említett Lt.); amelyik fél nem teljesít, az szerződést szeg, lehet pereskedni. - Bár inkább ilyen esetben el szoktak köszönni egymástól a felek.
A másik:
"Ha a hátad mögé dobsz egy húszezrest az is autómatikusan ez lesz hisz valaki megtalálja és felveszi."
Elvileg nem. A talált pénzt (ha jól emlékszem, 5.000 Ft-tól) nem szabad megtartani, le kell adni a rendőrségen. Akkor is, ha nem pénztárcában van, lakcímmel, bármilyen azonosítóval.
Persze ezt általában nem szokták tudni az emberek, aki meg tudja, azt se nagyon érdekli, így ritka, ha valaki tényleg a törvényi előírásnak megfelelően cselekszik.
Ezt onnan tudom, hogy vagy 10 évvel ezelőtt felhívtam a rendőrséget egy levélkupacból kikandikáló 2.000 (azaz kettőezer) Ft-os bankjegy miatt. A rendőrnő kérdezte, van-e tárca stb. Mivel nem volt, azt mondta, hogy ilyen kis összeget nyugodtan meg lehet tartani. Továbbá elmondta kétszer-háromszor, hogy "nahát, tizenéves pályafutása alatt ilyen esete még nem volt" (mármint hogy tényleg gazdátlan, kis címlet miatt felhívják, hogy mit kell csinálni vele).
válasza:# 10
nincs mit, csak máskor kicsit gondolt át a kérdésed mielőtt felteszed :) nincs gáz
#16- Nem gond én is "szőrszálhasogató" szoktam lenni.
Most nem is bánom mert akkor lesarkítom 1 példára, talán úgy könnyebb megválaszolni.
- A nevén most ne lovagoljunk. 1993-as tv.ről van szó, amit párszor már módosítottak.
- Bérlőtől nem bérelhetsz semmit! Tiltott tudtommal a tovább bérbeadás, a legtöbb szerződésben ki is kötik.
Ha viszont fenntartásba esetleg haszonbérbe (haszonélvezeti jog átadásával) veszi "át" az illető akkor igen. Csak akkor nem jár utólag semmi a tulajdonosnak, mivel már nem ő köteles fenntartani az ingatlant és így semmilyen költsége nincsen vele. Az eredeti tulajnak 1 joga marad meg a tulajdonjoga, bejegyezve a földhivatalnál. Ez majdnem olyan mint amikor gépjárművet vesz valaki fenntartásba, kifizeti az árát, de megspórolja az átírási illetéket. De az eredeti tulaj már semmit nem tehet a járművel, nem ő a fenntartó, nem is fizet utána semmit. Csak papíron az övé!
És akkor az eredeti példára visszatérve, mert az előbbinek is van köze hozzá.
"A bérleti szerződésben rögzítették a felek kötelezettségeit," - Épp ez a gond/problémám amiért a kérdést soha egy albérleti szerződésbe sem láttam belefoglalva azt ami egyébként egyértelmű, mert a tulajdonosok nem szeretik papíron látni hogy ők nem "csak úgy" kapják az ingyen pénzt. Hanem a példa esetében költségük is lehet a dologgal, nem is kevés!
És sajnos az említett 1993-as "Lakástörvény" is csupán célozgat rá, pl abban a cikkelyben amit példaként felhoztam.
De akkor sarkítsuk ki erre a példára az egész kérdést:
A bérlő fizet a "szolgáltatásért" ezért elvileg jár hogy ami nem szándékossággal és nem nem-rendeltetésszerű használattal megy tönkre azt a tulajdonos 100% saját költségén cserélje ki. És ha mondjuk felmond a csere helyett akkor perelhető kártérítésre.?!
- De sajnos ilyesmit nem szoktak a bérleti szerződésekbe beleírni. (Én legalábbis még sosem láttam leírva semmit ilyen szerződésben ami azt fejtegette volna mire köteles a tulajdonos/bérbeadó...)
- És a tv. is csak célozgat rá konkrétan nem írja le.
Csupán lehetőséget ad a bérlőnek hogy a használatot akadályozó dolgokat a bérbeadó költségére és terhére elháríthassa.
Mondjuk akkor ezért is kérdezem van -e olyan magasabb szintű (pl alkotmány?) amiből le lehet vezetni/következtetni hogy ha az egyik fél fizetett valamiért rendesen de a másik nem teljesített akkor ez alapján akár bírósági úton is számon kérhető, függetlenül attól hogy konkrétan nem kerül leírásra a szerződésben (csak feltételezem soha sehol!).
(Azaz akár per is nyerhető "lenne" ilyen alapon?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!