Hogy van praktikusan, amikor 60 napon belül fellebbezni akarsz a bíróságon egy közgyűlési jegyzőköny vagy határoztat miatt? Mit kell tenni?

<"Csak a törvényben felsorolt indokok lehetnek, pl. ha sérti a határozat a Társasházi törvény valamely előírását, ez akár a szavazati arányok be nem tartása is lehet."

A helyzet az, hogy a törvény nem írja elő, hogyan kell egy szavazást lebonyolítani, hiszen ez annyira természetes, de nálunk legalább 5 módon sértették meg a normálisan elvárt szavazást.>

A "szavazati arányok be nem tartásán" azt értettem, hogy pl. meghoznak egy határozatot egyszerű többséggel (x > 50%), holott a törvény 4/5-ös többséget ír elő. Tehát nincs meg a megfelelő többség, mégis azt írják a jegyzőkönyvbe, hogy a közösség elfogadta a javaslatot.

Vagy eleve ott kezdődik, hogy a közgyűlés csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha az összes tulajdoni hányad legalább felével rendelkező tulajdonosok jelen vannak a közgyűlésen. Tehát nem a "darabszám" számít, hanem a négyzetméter. Pl. ha az össz négyzetméter 2000, és 30 lakás van a házban (eltérő nagyságúak), akkor nem azt kell nézni, hogy a gyűlésen legalább 16 tulajdonos legyen ott, hanem hogy a jelenlévőknek összesen legalább 1001/2000 legyen a tulajdoni hányaduk. Ha ez nincs meg, akkor a közgyűlés határozatképtelen, azaz nem hozhat érvényes határozatokat.

Viszont az ismételt közgyűlésnél már nincs ilyen megkötés, az a jelenlévők tulajdoni hányadára való tekintet nélkül határozatképes. De akkor is a jelenlévők számítanak 100%-nak, és az egyes szavazásoknál így kell kiszámolni az arányokat. (Pl. jelen van 520/2000, egy egyszerű többséget igénylő határozatra igennel szavazott 220/2000, a többi nemmel, vagy tartózkodott, akkor a határozatot a közgyűlés elutasította. De ha az igennel szavazók tulajdoni hányada meghaladja a 260/2000-et, akkor a határozatot a közgyűlés elfogadta, így az végrehajtandó lesz.)

A törvény valóban nem írja le szájbarágósan, hogyan kell lebonyolítani a szavazást, viszont azért vannak utalások, ill. ki lehet következtetni. Pl. mivel rögzíteni kell igen/nem/tartózkodott bontásban az arányokat, evidensen nem lehet kihagyni a "tartózkodás?" kérdést sem. Ha kihagyták, és csak úgy beírták, hogy 0, az gáz. (Persze ha megvan az igenek és a nemek száma is, akkor már tényleg ki lehet számolni, hogy van-e tartózkodás, és ha igen, akkor mennyi. De egyszerűbb kérdezni...)

Vagy tipikus hiba még, hogy szabályos meghatalmazás nélkül vesz részt és szavaz valaki. A törvény nem részletezi, hogy milyen a szabályos meghatalmazás, de lehet mintákat találni társasházas oldalakon (amiket társasházi jogászok készítenek). A meghatalmazásokat a közgyűlés elején kell átadni az elnöknek, és a meghatalmazással résztvevők arányát is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

Ha van hangfelvétel, akkor egyértelműen bizonyíthatók a szabálytalanságok, ill. az is, hogy a jegyzőkönyvet meghamisították.